Megváltozott a finanszírozás logikája
Szigorúbb szakmai szabályok, következetesebb bírságolási gyakorlat, átláthatóbb, hatékonyabb döntéshozatal, jobban képzett szakemberek – ennyiben lehet összefoglalni a célját annak a jogszabálycsokornak, amely mostantól az építésügy résztvevőinek mozgásterét jelenti. Ezek a jogi keretek is hozzájárulnak ahhoz, hogy tisztuljon a szakma, javuljon az épületek minősége, visszaszoruljon a feketegazdaság – mondta lapunknak Fegyverneky Sándor, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium építésügyi főosztályának vezetője. Mint hozzátette: nem jó az, hogy amíg a nálunk alig kisebb Ausztriában mintegy háromezer építészmérnök dolgozik, addig Magyarországon 12 ezren vannak a pályán. Ugyancsak elgondolkodtató, hogy a szomszédban mindössze hatezer építési vállalkozást regisztrálnak, míg nálunk 98 ezer a számuk. Szükség van arra, hogy kialakuljanak a hatékony működést lehetővé tevő üzemi méretek, s erős piaci szereplők versenyezzenek egymással és érvényesíthessék piaci érdekeiket. Az új szabályozás például azzal segíti ezt a folyamatot, hogy az építészmérnököknek kötelező szakmai továbbképzési rendszert ír elő. Csak azok maradnak a pályán, akik hajlandók lépést tartani a legújabb szakmai, jogi követelményekkel, megismerik a legkorszerűbb építőanyagokat, technológiákat.
A sok apró vállalkozás ésszerű koncentrálódását pedig az segítheti Fegyverneky Sándor megítélése szerint, hogy – eleget téve az új eljárási szabályoknak – megfelelő szakképzettséggel és jogosítványokkal felvértezett felelős műszaki vezetőt kell foglalkoztatniuk. Ő őrködik majd a kivitelezői oldalon az építési minőség és a kivitelezésre vonatkozó szabályok betartása felett, s ő az egyike azoknak, akik a hibákért elszámoltathatók lesznek. A felelős műszaki vezetőket és az építési műszaki ellenőröket a területi építész-, illetve mérnöki kamarák veszik névjegyzékbe (nyilvántartásba), s a jogosítványokat is ezek a szervezetek vonhatják meg indokolt esetben. Mindez a minőséget is garantálja.
A kisebb, olcsóbb állam megvalósítását célul kitűző kormányzati intézkedések jegyében átalakulnak az építésügyi hatóságok. Elsőfokú építésügyi hatóságként általában a kistérségi székhelytelepülések (illetve a fővárosi kerületek) jegyzői járnak majd el – az országban mintegy 190 helyen –, a másodfokú hatóság pedig az erre kijelölt közigazgatási hivatal lesz. Ám csak az év második felében – legjobb esetben júliustól – állhat fel az új elsőfokú szervezet, mivel az átalakuláshoz hosszabb felkészülési idő szükséges – jelezte a főosztályvezető. Addig továbbra is a jelenlegi szisztéma szerint, vagyis mintegy 500 településen intézhetik ügyeiket az építkezők. A változás egyik előnye éppen az lesz, hogy számos helyen megszűnik a helybeni, személyes kapcsolatokon is alapuló engedélykiadás, és előtérbe kerül a szakmaiság, az objektivitás – hangsúlyozta Fegyverneky Sándor. A koncentráltabb ügyintézés azt is jelenti, hogy jobban felszerelt irodákban több szakember foglalkozhat az építkezők ügyeivel. Ezzel együtt módosul a finanszírozási logika: az eddigi lakosságszám szerint fizetett állami dotáció helyett a teljesítmény, vagyis az elvégzett ügyek alapján kapják a hivatalok a forrásokat.
Az egyik legégetőbb kérdés, az építésfelügyeleti ellenőrzés ügye azonban az idén biztosan nem oldódik meg teljes körűen. Ma az országban 21 építésfelügyelő dolgozik, s ez egy darabig még így is marad, mert a feladatellátáshoz szükséges feltételek kialakítása hosszabb időt vesz igénybe. Korábban szakértők lapunknak azzal érveltek: több emberrel nagyobb hatékonysággal lenne ellenőrizhető, hogy kifogástalan kivitelezési tervek alapján, és csak a minőségi előírásoknak megfelelő anyagok felhasználásával készüljenek az épületek. Fegyverneky Sándor szerint egyelőre legfeljebb arra lehet mód – s erre már megtették a szükséges rendeletalkotási előkészületeket –, hogy a költségvetésben szereplő, a tavalyi 220-ról 600 millió forintra növelt építésügyi célelőirányzatból megyénként plusz egy szakemberrel bővítik a létszámot.
Egyértelműbbé, következetesebbé vált januártól a vétségekért kiszabható szankciók meghatározása. Korábban a piaci érték alapján rótták ki a büntetést, vagyis azonos súlyú szabálytalankodás adott esetben többe került a fővárosban (a magasabb négyzetméterárak miatt), mint például Szabolcs megyében. Mostantól az alapterület és az épület funkciója alapján döntik el – egy számítási képlet segítségével – a büntetési tarifa mértékét, ez nem lehet kevesebb 10 ezer forintnál. S nem érdemes elbliccelni a fizetést, mert a bírság összegét végső soron az APEH hajtja be az adók módjára. BJA
