Hitel-feketelista megdöbbentő számokkal - 370 ezren tartoznak
Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági feketelistáján 2006 végén közel 370 ezer magánszemély mintegy 550 ezer mulasztását tartották nyilván - mondta az MTI-nek Rácz Lajos, a KHR-t üzemeltető BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A mulasztások száma az előző évhez képest 18 százalékkal nőtt. A mulasztások 99 százalékban hitelekhez kapcsolódnak, a bankkártyával, hamis adatokkal való visszaélés elenyésző. A lakossági rendszerből való lekérdezések száma tavaly meghaladta a 4,3 milliót, éves szinten 17 százalékkal emelkedett.
Egy személyre az előző évekhez hasonlóan átlagosan 1,5 mulasztás jut, a "dobogós" 18 késedelmesen törlesztett hitellel "dicsekedhet".
Jelenleg ahhoz, hogy valaki felkerüljön a feketelistára, egyidejűleg két feltételnek kell teljesülnie: legalább a minimálbér összegét (2006-ban 62.500, 2007. január 1-jétől 65.500 forint) kitevő kölcsönösszeg megfizetésével kell folyamatosan, több mint 90 napon át késlekednie. E szempontból a késedelem kezdő időpontjában érvényes minimálbér az irányadó. Emellett az is fekete báránnyá válhat, aki hamis okmánnyal igazolja magát, hamis adatot közöl vagy bankkártyával visszaélést követ el. Az adatokat a mulasztás megszűnését követően öt évig tartják nyilván.
Mint Rácz Lajos elmondta, eddig nem érzékelték, hogy a kormány kiigazító csomagjának bevezetése óta érdemben növekedett volna a mulasztások száma. Kisebb összegű törlesztő részlet esetén azonban több hónap is eltelik, mire a mulasztás összege eléri a minimálbért, így idő kell ahhoz, hogy kiderüljön, a reáljövedelmek csökkenése rontotta-e, s ha igen, milyen mértékben a lakosság fizetőképességét. A bankok tapasztalatai szerint egyébként a legkönnyebben az áruhiteleket "áldozzák be" a hiteladósok, a gépkocsijukról is lemondanak, ha nincs más megoldás, a jelzálog fedezete mellett nyújtott hiteleket, így a lakáskölcsönöket azonban a végsőkig, fogyasztásuk rovására is törlesztik.
Banki szakértők már évek óta szorgalmazzák, hogy - a vállalatokhoz hasonlóan - a magánszemélyek esetében is vezessék be a teljes listás nyilvántartást, ami segítené a bankok kockázatelbírálását és megakadályozhatná, hogy tömegesen lakossági hitelcsődök következzenek be. Ha a lakossági körben is teljes körű hitelnyilvántartás lenne, valószínűleg nem állíthatta volna fel rekordját a 18 nem törlesztett hitellel a KHR-be bekerülő személy sem.
Néhány hónapja egyébként - az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) vezetésével - ismét "életre kelt" az a bizottság, amelyik a Hitelintézeti törvény (Hpt.) tavalyi módosítását előkészítette. A bizottság munkájában egyebek mellett részt vesz a BISZ Zrt., a Pénzügyminisztérium, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Gazdasági Minisztérium és az adatvédelmi biztos hivatala is.
A bizottság munkájának gyümölcseként tavaly januártól a lakossági ügyfelek javára változtak a Hpt. adósnyilvántartásra vonatkozó rendelkezései: szabályozták a hitelintézetek tájékoztatási kötelezettségét és jogorvoslati lehetőséget biztosítottak a feketelistára kerülőknek. Bővült a hiteladósokról nyilvántartott adatok köre is, ami a megalapozottabb kockázatelbíráláson keresztül elősegíti, hogy a késedelmüket már rendezett ügyfelek ismét hitelhez jussanak.
Most azt vizsgálja a bizottság, hogy milyen feltételekkel, garanciákkal lehet a teljes körű lakossági nyilvántartást létrehozni. Ezt korábban az adatvédelmi biztos ellenállása hiusította meg. Mint Földi Tamás, a Magyar Bankszövetség vezető közgazdásza az MTI-nek elmondta, először az alapelveket rögzítik, majd miután ezekben megegyeztek, széles körű társadalmi vitát terveznek. "Maximálisan szem előtt tartjuk az adatvédelmi biztos szempontjait, reméljük, sikerül megegyezésre jutni" - hangsúlyozta.
A pozitív adóslista mellett tört lándzsát a lakossági pénzügyi szolgáltatásokat a kormány felkérésére vizsgáló szakértői bizottság is, amely a múlt héten hozta nyilvánosságra jelentését, amely szerint van olyan közérdekű alkotmányos érdek - nevezetesen a lakossági hitelcsődök bekövetkeztének csökkentése -, amely indokolhatja az alapjogi korlátozást.
Örülünk annak, hogy kormányzat legfelső szintjére is eljutott ez a kérdés, s a kormány egyetértett ennek fontosságával - mondta az MTI-nek a bankszövetség vezető közgazdásza, aki abban bízik, a teljes listás nyilvántartás megteremtésére lehetőséget adó törvénymódosításra még az idén sor kerülhet.
Figyelembe véve, hogy a lakossági hitelek 2-3 százaléka bukik be, a KHR lakossági adatbázisa Rácz Lajos szerint a pozitív adóslista bevezetésével 30-50-szeresére nőne, az ehhez tartozó tranzakciószámmal együtt. A KHR-nél és a 448 partner pénzintézetnél az adatbázis és a forgalom ily mértékű megnövekedése jelentős informatikai fejlesztéseket tenne szükségessé. (MTI Eco)
