Górcső alatt a gazdaság

Elemzés. A magyar gazdaságot 2006 közepén stabil, bár az elmúlt két év átlagánál alacsonyabb növekedési ütem jellemezte. A harmadik negyedévben a GDP 3,9 százalékkal nőtt 2005 azonos időszakához képest, ez közel esik a potenciálisnak tekintett bővülési ütemhez. A lassulás a növekedési szerkezet átalakulásával jár együtt. A növekedés hajtóerejét a nettó export bővülése jelentette. A termelés szerkezetén belül a feldolgozóipar súlya nőtt, az építőipar teret veszített – állapítja meg a Jelentés az inflációról februári száma.

Élénkebb külső konjunktúra

A külső konjunktúra kilátásai november óta számottevően javultak, s ez a jelek szerint a vártnál tartósabb marad. Így az ipari termelés dinamikája erőteljesebb lehet a korábban vártnál. Ám az exportrendelési adatok azt sejtetik: a külső konjunktúra a múltban megfigyeltnél mérsékeltebb hatást gyakorol a feldolgozóiparra.A konjunktúra erősítette az export lendületét, miközben az import alacsonyabb növekedése a belföldi felhasználás általánosabb visszaesésével függött öszsze. A kivitel és a behozatal dinamikája szétnyílt, szintjük jelentősen közeledett, s így az áruk és szolgáltatások egyenlege 2006-ban közel semlegessé vált.

Visszaesés a beruházási aktivitásban

Tíz éve nem volt rá példa: az éves beruházási indexek két negyedéve visszaesést jeleznek. Míg a belső kereslet által meghatározott szektorok beruházásai nagyjából megfeleltek a jegybank korábbi várakozásainak, az exportra termelő vállalatoknál az erős külső kereslet és a magas kapacitáskihasználtság ellenére a második negyedévben visszaeső beruházási aktivitást nem követte korrekció a harmadikban sem. Az okok nem láthatók tisztán, ám a szakértők szerint mind a hazai makrogazdasági, szabályozási és adózási környezet kedvezőtlen irányú változása, mind a gyakori változtatásokból fakadó bizalmatlanság szerepet játszhat ebben. Itt is bizonyítottnak látszik a jegybanki feltételezés, hogy a kedvező nemzetközi konjunktúra a korábbiaknál csak kisebb hatást gyakorol a magyar gazdaságra.

Lassuló fogyasztási kereslet

Beigazolódni látszik a sejtés, hogy szétnyílóban a külső és a hazai kereslet dinamikája. 2006 harmadik negyedében folytatódott a lakossági fogyasztás mérsékelt növekedése. Ám míg az év közepétől az erősen romló lakossági várakozások fékezték a keresletet, a harmadik negyedben ezt részben ellensúlyozhatta a megújuló hitelfelvételi kedv és az erőteljes bérkiáramlás is. Bár ez részben átmeneti tényezőkhöz, így a munkát terhelő adók növekedése miatt előre hozott kifizetésekhez köthető. Érdemben lassult a kiskereskedelmi értékesítések bővülésea második félévben. Emögött az egyensúlyjavító intézkedések állhatnak.

Magas bérdinamika

Továbbra is erős a bérdinamika. A bérnyomást illetően a jegybank már nem vár komolyabb erősödést, de jelentősebb visszaesést sem. A február elején megkötött OÉT-megállapodás beleillik a jegybank prognózisába, a sáv alsó széléhez közeli. Ám az elmúlt években a tényleges keresetemelkedés mértéke rendre meghaladta az OÉT-ajánlást, így a jegybank szerint a béralakulás felfelé irányuló kockázatot jelent.

Az inflációs jelentés február 19-i lezárása után érkezett hírek az előrejelzési alappályánál magasabb bérdinamika-kockázatot mutatnak. A bérdinamika ilyetén alakulásában a szabályozási változásokból adódó előre hozott prémiumkifizetések és a munkajövedelmet terhelő adók emelése is szerepet játszott-játszik. A rendszeres kifizetések stabilan erős növekedése ugyanakkor már a várakozások emelkedéséről tanúskodhat, bár ebben szerepet játszhat a színlelt szerződések növekvő arányú megszüntetésének („kifehéredés”) mérést torzító hatása is.

A versenyszféra létszáma a foglalkoztatottság bővülése mellett a munkanélküliek számának emelkedésével párosult. Ez utalhat arra is, hogy az egyensúlyjavító intézkedések inflációgerjesztő hatása részben az inflációs várakozásokat is emelte.

Emelkedő infláció

A negyedik negyedévben gyorsult a fogyasztói árak növekedési üteme. Az egy évre visszatekintő fogyasztói árindex 6,5, a maginfláció 5 százalék volt. Az indirektadó-emeléstől megtisztított, szezonálisan igazított rövid bázisú maginflációs mutató az utolsó negyedben nem gyorsult tovább.

A lakossági inflációs várakozások a 2006 közepén megfigyelt jelentős emelkedés után tartósan magas, hat éve nem látott szinten állnak. Ebben szerepük lehet a magas rátáknak, a lakossági inflációs várakozások ugyanis erős statisztikai kapcsolatot mutatnak az aktuális inflációval; ez a viszszatekintő várakozások meghatározó súlyára enged következtetni. Ám az érzékelt és a várt infláció 2006 közepe óta jelentősen szétnyílt, s az idei év elején is fennmaradt, ez a várakozások tényleges megemelkedésére utalhat. A vállalati felmérés a várakozásoknak egy jóval alacsonyabb szinten mozgó, de szintén emelkedő tendenciáját rajzolja ki.

Bár egyhavi adatból csak korlátozott következtetéseket lehet levonni, a januári adat, különösen a maginflációs, inkább azt valószínűsíti, hogy a 2006 közepén felerősödő inflációs nyomás nagyobbrészt átmeneti jellegű volt.

Januárban egyrészt a külkereskedelmi forgalomba kerülő javak inflációja lassult érdemben; ez arra utalhat, hogy az euró/forint árfolyam gyengülésén túli egyéb tényezők is csak átmenetileg emelték az indexet.

Másrészt a piaci szolgáltatásoknál is dezinfláció volt, különösen a trendfolyamatokat jobban megragadó rövid bázisú indexek esetében.

Ám a piaci szolgáltatások inflációjának idősora meglehetősen zajos, így a szezonális igazítás is további bizonytalanság forrása.

Bár egyhavi adatból csak korlátozott következtetéseket lehet levonni, a januári adat, különösen a maginflációs, inkább azt valószínűsíti, hogy a 2006 közepén felerősödő inflációs nyomás nagyobbrészt átmeneti jellegű volt.

Januárban egyrészt a külkereskedelmi forgalomba kerülő javak inflációja lassult érdemben; ez arra utalhat, hogy az euró/forint árfolyam gyengülésén túli egyéb tényezők is csak átmenetileg emelték az indexet.

Másrészt a piaci szolgáltatásoknál is dezinfláció volt, különösen a trendfolyamatokat jobban megragadó rövid bázisú indexek esetében.

Ám a piaci szolgáltatások inflációjának idősora meglehetősen zajos, így a szezonális igazítás is további bizonytalanság forrása.-->