Nyakunkon van már a lassulás

Az utolsó negyedévben már egyértelműen megérezte a gazdaság a kormányzati megszorítások hatását, az unióval szembeni növekedési előnyünk eltűnt. Az első becslésnek megfelelő mértékben, 3,2 százalékkal nőtt a GDP a tavalyi negyedik negyedévben, így az éves átlagos növekedés 3,9 százalékos volt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal részletes adataiból. Az utolsó negyedévre munkanaphatással kiigazítva 3,4 százalékos bővülés adódik, az éves dinamika 0,1 százalékponttal nagyobb a nyers adatnál. A bruttó hazai termék értéke folyó áron 23 562 milliárd, egy főre 2,34 millió forint.

Az árutermelő ágazatok 5 százalékkal nőttek. Emögött az ipar jó teljesítménye áll; a mezőgazdaság és az építőipar is jelentősen visszaesett. A szolgáltató ágazatok 3,3 százalékos bővülést értek el, valamennyiben – még az évek óta kimagasló mértékben növekvő pénzügyi szolgáltatásokban is – alacsonyabb volt a bővülés, mint 2005-ben.

A választási évek hazánkban rendszerint a fogyasztás megugrását, a belföldi kereslet túlfűtöttségét hozták magukkal, 2006 kivétel volt. A fogyasztás szinte stagnált, 1,5 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. A 2002-es fogyasztásnövekedés még meghaladta a 10 százalékot. A bruttó állóeszköz-felhalmozás pedig még csökkent is 1,8 százalékkal. A visszafogott belföldi kereslet mellett végbemenő növekedést szokás ugyan fenntarthatónak is nevezni, de ezúttal nem egyértelműen pozitív a kép. A visszaeső beruházások ugyanis komolyan veszélyeztetik a középtávú bővülési potenciált.

A növekedést felhasználási oldalról a robbanásszerűen javuló külkereskedelmi mérleg húzta. Az export 18 százalékkal bővült, az import csak 12,6 százalékkal. Ez tette lehetővé, amire senki sem számított egy évvel ezelőtt, a – szolgáltatásokkal együtt számított – külkereskedelmi mérleg többlettel zárta az évet.

Az elemzők számítottak a GDP utolsó negyedéves lassulására, ezért a prognózisaikat nem módosították érdemben az adatok hatására, továbbra is 2,5 százalékos növekedés körül alakul a várakozások átlaga. A kormányzati megszorítások elsősorban a fogyasztás csökkentésére irányulnak, amit az infláció felpörgetése is fokoz. A reáljövedelmek visszaesésénél ugyan kisebb mértékben, de mindenképpen csökken az idén a lakossági fogyasztás. A beruházások az idei alacsony bázisról enyhén növekedhetnek, de továbbra is a külkereskedelem lesz a bővülés fő mozgatója. Az év végi folyamatokhoz hasonlóan a fogyasztás csökkenése a szolgáltató szektort fogja jobban megviselni, a termelés nagy részét exportáló ipart pedig kevésbé. Várhatóan egyelőre átlag alatti marad a növekedés, a gazdaság hatékonyságának javítását célzó reformok lassan érnek be, és a külső konjunktúra is alábbhagyhat a második fél évtől.