Százmillió mobiltelefon exportra
A magyar termékek legnagyobb felvevőpiaca tavaly is Németország volt, ahova közel 22 milliárd dollár értékű áru került Magyarországról. Értékben a legtöbbet ugyancsak Németországból szereztek be a magyarok, közel 21 milliárdnyit. Mind kivitelben, mind behozatalban a sorban a második nagyságrendekkel elmarad ettől a relációtól: a kivitelben második Olaszország meg sem közelíti Németországot, s az importunkat tekintve második Oroszország is jócskán a németek mögött kullog.
Németország persze a fenti adatok tükrében nincs dobogós helyen a legtöbb aktívumot termelő viszonylatunk között; ezt a toplistát Nagy-Britannia vezeti 1,5 milliárd dolláros értékkel. Oroszországnak azonban „sikerült” a legnagyobb passzívumot termelő relációvá válnia tavaly, annak ellenére is, hogy hetven százalékkal nőtt az oda irányuló magyar export, miközben importunk „csak” 27 százalékkal bővült. Nem árt azonban észben tartani, hogy miközben a magyar kivitel – immáron egyébként hosszabb ideje tartó – dinamikus növekedése mögött nagyon komoly gazdaságdiplomáciai, kereskedelemfejlesztési munka áll, az import megugrásának elsősorban a nemzetközi energiaárak és az energiahordozók árainak alakulása az oka. Ha nem ebben, akkor más viszonylatban jelentkeznének ezek a számlák, hiszen az energiahordozókban és nyersanyagokban szegény Magyarországnak valahonnan be kell szerezni az élethez, termeléshez, termesztéshez szükséges energiát.
Ha már a gazdaságdiplomáciáról és a kereskedelemfejlesztésről esett szó: megfigyelhető tendencia, hogy sorra jönnek az eredmények azokban a viszonylatokban, amelyekben pár éve jelentős erőfeszítéseket tesz a gazdaságpolitika. Ilyen – Oroszország mellett – például Kína, amellyel több kölcsönös, magas szintű látogatást bonyolított Magyarország, számos vállalat kapott állami támogatást kiállításokon, vásárokon való megjelenéshez, roadshow-kat, üzletember-találkozók sorát szervezték. Nem véletlen, hogy az ázsiai országba irányuló magyar export tavaly 90 százalékkal haladta meg az előző évit. Igaz, a kínai import még így is többszöröse a magyar kivitelnek, ez részint a nálunk megtelepedett jelentős, a térségben a legnépesebb kínai kolónia üzleti tevékenységének (elosztóbázis számukra Magyarország), illetve az európai piacra gyártató kínai cégek (például a Flextronicsszal együttműködő Hisense) importigényének köszönhető. De említhetnénk a megdolgozott és eredményeket hozó exportpiacok között Ukrajnát, Horvátországot, vagy éppen a Dél-koreai Köztársaságot is.
A topok mellett is akadnak szép számmal sikeres, ám nem ennyire látványos viszonylatok – ilyenből térségünk országai között is sok van. Szlovákia, Lengyelország, Románia lehet a példa arra, hogy kiemelkedően magas exportdinamikát sikerült elérni.
A tavalyi legek sorát folytatva: igazi mobiltelefon-nagyhatalom ma Magyarország. Tavaly ugyanis már átlépte a százmillió darabot az exportált magyar mobilok száma. Mint a Központi Statisztikai Hivatal kiemeli: ez volt a legfontosabb exportcikkünk. Ugyancsak a korábbi években a multik által Magyarországon végrehajtott befektetéseknek, fejlesztéseknek köszönhetően ugrásszerűen nőtt, értékben megduplázódott az LCD-kijelzős televíziók kivitele; s a személygépkocsikat, alkatrészeiket és tartozékaikat lefedő közúti járműipari termékek exportja is negyven százalék körüli dinamikát produkált. Öszszehasonlításként: a hagyományosan kiváló magyar exportcikknek számító gyógyszer- és gyógyszerészeti termékek csoportja csaknem negyven százalékos növekedést ért el 2006-ban.
