Drasztikus áremelkedést vagy árcsökkenést hoz az árampiac liberalizációja?

Mi lesz az árampiac liberlizációja után? Kénytelen tárgyalni a kormány az erőművek képviselőivel a Horn-kormány idején kötött hosszú távú áramvásárlási szerződésekről, írja a Magyar Hírlap. Ennek oka, hogy a piaci versenyt szorgalmazó EU rossz szemmel nézi e szerződéseket, melyekben a befektetők fejlesztéseikért cserébe garanciát kaptak a nyereségükre az államtól. Az akkori privatizációs miniszter, Suchman Tamás kijelentette, hogy az akkori, a mostanitól jelentősen eltérő környezetben megkötött szerződéseket most is jónak tartja.

Ha az állam felrúgja ezen megállapodásokat, akkor kártérítési perek indulhatnak ellene, melyek bár évekig elhúzódhatnak, végül becslések szerint 250-300 milliárd forintot kellene kifizetnie a kormánynak. Ez pedig elsősorban a fogyasztókon csapódna le, akiket drasztikus áremeléssel riogatnak.

Erről az álláspontok azonban eltérőek. Egyes szakértők szerint ugyanis nem kell áremeléstől tartani. Emellett a GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója, Hegedűs Miklós a Magyar Hírlapnak elmondta, szerinte az unió nem kötelezheti Magyarországot a szóban forgó szerződések felmondására, mivel nincs erre vonatkozó jogszabály. Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója felhívta a figyelmet arra az uniós irányelvre, amely szerint csak azt a vállalatot illeti meg a kompenzáció, amelynek nem térült meg még a befektetése. A magyarországi erőművek többségénél azonban nem áll fenn ez a helyzet. Az Energiapolitika 2000 Társulat elnökével, Járosi Lászlóval szemben úgy véli, a többszereplős piacon kialakuló árverseny előnyeit a fogyasztók is meg fogják érezni. Járosi ugyanis úgy véli, hogy piacfelszabadítás következménye áremelkedés lesz. Állami szerepvállalás esetén ugyanis a legkisebb költség elérése a cél, liberalizáció esetén viszont a legnagyobb profit. Járosi kiemelte, hogy a privatizáció óta az árak folyamatosan emelkednek.

Kapolyi László, az energetikai piacon érdekeltségekkel rendelkező szocialista képviselő, Suchman Tamással azonos véleményen van, mely szerint kompromisszumos megoldás fog születni, mivel az államnak nem érdeke a pereskedés. A Magyar Hírlapnak adott interjújában Kapolyi még hozzátette, hogy  a verseny hangoztatása mellett a magyarországi szolgáltatási infrastruktúra technikai korlátait is figyelembe kellene venni. (Magyar Hírlap)