A lakosság 74 százaléka elítéli a rejtett gazdaságot
A lakosság 74 százaléka elítéli a rejtett gazdaság egészét, vagy legalábbis egyes formáit - áll az Ecostat Gazdaság és Társadalom-Stratégiai Kutató Intézet áprilisi Mikroszkóp jelentésében
A kutatást közölve az intézet felhívja a figyelmet arra: az elvi állásfoglalásoknak ellentmond, hogy a lakosság egynegyede részt venne a rejtett gazdaság valamely formájában, ha ennek semmilyen negatív következményét nem érezné, és csak kétharmada utasítja el egyértelműen ezt a lehetőséget.
Az Ecostat felmérése szerint a lakosság 13 százaléka vélte úgy hogy a jelenlegi törvények, elsősorban az adórendszer kényszeríti az embereket a törvényszegésre. Arra a kérdésre, hogy mikor hághatja át valaki a gazdaságra vonatkozó törvényi előírásokat, a megkérdezettek többsége egyértelmű elutasítással válaszolt: 49 százalékuk szerint soha. Hét százalékuk azonban úgy gondolja, ha vészhelyzet van, ha nincs más megoldás, akkor megszegheti valaki a gazdasági törvényeket.
Legnagyobb mértékben a teljesítés nélküli fiktív számlák „gyártását” és vásárlását ítéli el a közvélemény, ezt 10 megkérdezettből 9 erkölcsileg megengedhetetlennek tartja. Nem sokkal jobb a megítélése a fekete foglalkoztatásnak, amelyet a lakosság 83 százaléka tart erkölcsileg is problémásnak. Öt megkérdezett közül 4 hasonlóan vélekedik a magánjellegű kiadások céges "elköltségeléséről", és nem sokkal esik jobb megítélés alá az ismerősöktől, barátoktól kapott számlák költségcsökkentő célzatú felhasználása sem, ezt a megkérdezettek mintegy háromnegyede ítélte el. A barátok részére történő számlagyűjtést is a lakosság valamivel több, mint kétharmada erkölcsileg aggályosnak tartja.
A bejelentés – és így adózás – nélküli ingatlankiadást a magyar lakosság 66 százaléka tartja elítélendőnek, és gyakorlatilag ugyanennyien vélekednek így a nem bejelentett munkavállalásról is.
A tényleges vagy vélt, illetve megszokásokon alapuló plusz teljesítmények elismerésére szolgáló jövedelmek (hálapénz, borravaló) eltitkolása még erősebben megosztja a lakosságot. Csak minden második válaszadó ítéli el egyértelműen az ilyen jellegű tevékenységet.
A vélt vagy valós plusz teljesítmény elismerésére szolgáló jövedelemátengedés, azaz a hálapénz és borravalóadás rendkívül elterjedt: a válaszadók magukról és személyes ismeretségi körükről 41 százalékban nyilatkoztak úgy, hogy az elmúlt félév során adtak hálapénzt, 56 százaléknyian mondták, hogy nem. A borravaló mértéke átlagosan 6-10 százalék.
A rejtett gazdaság lakossági megítéléséhez hozzátartozik az adórendszer megítélése. Nyilvánvaló az az összefüggés, hogy amennyiben a legális gazdaság szabályozásának értékelése rossz, akkor növekszik a hajlam az illegális gazdasági tevékenységek elfogadására - áll az Ecostat összefoglalójában.
A megkérdezettek héttizede nem tartja megfelelőnek az adórendszert. Ellenkező, azaz pozitív véleményen 11 százaléknak van. A magyar adórendszert megfelelőnek tartó szűk kisebbség azzal indokolta véleményét, hogy a jelenlegi rendszer igazságos, mivel a szegények kevesebbet, a gazdagok többet fizetnek.
A pozitív választ adók 9 százaléka az ország, a költségvetés nehéz helyzetével magyarázta kedvező véleményét. Hét 7 százalékuk úgy vélte, csökkenteni kellene az adókat.
Azok közül, akik szerint nem megfelelő a jelenlegi adórendszer 45 százalék azzal indokolta véleményét, hogy túl magasak a jelenlegi adók – legalábbis a keresetekhez viszonyítva, 14 százalékuk azért tartja kedvezőtlennek a magyar adórendszert, mert megítélésük szerint igazságtalan, a kisembert sújtja és előnyös a gazdagoknak.
