Adójavaslatok SZDSZ módra

Gyökeresen átalakítaná az adórendszert az SZDSZ – ez derül ki lapunk információi szerint a gazdasági tárca javaslataként futó egyik elképzelésből, amelyet jelenleg a Pénzügyminisztériumban véleményeznek. Lapunk megkeresésére Pichler Ferenc, a tárca sajtófőnöke azonban úgy fogalmazott: nem tudnak ilyen javaslatról. A Világgazdaság úgy értesült, hogy a koalíció vezetői a jövő héten igyekeznek sort keríteni egy olyan megbeszélésre, amelyen már a miniszterelnök is részt vesz. Erre készülve a liberálisok három csomagot is kidolgoztak, ám még párton belül is meg kell egyezniük arról, hogy mit is tárjanak a kormányfő és az MSZP elé. A szocialisták úgy tájékoztatták lapunkat, hogy saját külön elképzelésekkel nem készülnek, mert tartják magukat a konvergenciaprogramban foglaltakhoz, nevezetesen: az adórendszert érdemben nem változtatják 2009 előtt. Szerintük legfeljebb az ingatlanadó bevezetése, illetve egyszerűsítések jöhetnek szóba jövőre.

A lapunk által megismert egyik liberális javaslat összességében illeszkedik a kormányzat által képviselt koncepcióba, miszerint a vagyoni és fogyasztási típusú adók súlya növekedne. Egyszerűsítené is a mai rendszert, vagyis több mint egy tucat adó- és járuléknemnek mondhatnánk búcsút. Egy ponton azonban ellentmond a „hivatalos” álláspontnak, ugyanis a jövedelemtípusú sarcoknál egyszerre kettős hatást érvényesítene: a vállalkozásoknál csökkenne, míg a magánszemélyeknél növekedne az elvonás. A csomagtól azt remélik, hogy nem jár költségvetési bevételkieséssel. Ám különböző számítások szerint ezt nem lehet elkerülni, így akár 50-100 milliárd forintos bevételtől is eleshet a büdzsé. Úgy tudjuk, a szabad demokraták még nem döntöttek arról sem, hogy mikortól tennék hatályossá az adótörvény-változtatásokat.

E csomag nyertesei a vállalkozások lennének több tételen és kiemelten hangsúlyozott egyszerűsítésen keresztül is. Utóbbi azt takarná, hogy kilenc, a vállalkozásokat érintő befizetési jogcím szűnne meg, míg a magánszemélyek esetében hét adó- és járuléknem tűnne el. Noha a társasági nyereségadót a jelenlegi 16 (bizonyos feltételekkel meghatározott összegig 10) százalékról 29-re srófolnák, ezzel párhuzamosan az adószakértők által oly sokszor támadott iparűzési, valamint a tavaly szeptembertől élő különadót (közismert néven szolidaritási adót) kivezetnék a rendszerből. (A 29 százalékot viszont megosztanák oly módon, hogy a 20 százaléka a központi költségvetésnél maradna, helyhatóságokhoz jutna a fennmaradó 9 százalék.) E lépések akár 180 milliárd forintot hagynának ott a cégeknél. Ezt a hatást tompítaná, hogy értékalapú ingatlanadót vetnének ki a vállalkozási célú épületekre, mégpedig az érték másfél százalékát kellene leróni.

A vállalkozók kedvében járnának még azzal is, hogy enyhítenék az adóadminisztrációs terheket: egyrészt havonta csak egy adóbevallást kellene benyújtaniuk, másrészt pedig egy számlára fizethetnék be az adókat, egy másikra pedig a járulékokat. A „bagatell” terhek közül a rehabilitációs, innovációs és szakképzési járulékot eltörölnék, ezt a munkaadói járulék 3-ról 4,5 százalékra való emelésével ellensúlyoznák.

Az ingatlanadót a magánszemélyek sem úszhatnák meg, igaz, rájuk enyhébb mérték, 0,25 százalék vonatkozna. Ezzel egy időben a mostani ingatlanhoz kapcsolódó terheket, vagyis a kommunális, építmény-, telek-, luxus- és idegenforgalmi adót eltörölnék. Az ingatlanadó-projekt 100 milliárdosnál is nagyobb bevétellel kecsegtet az önkormányzatok számára.

Az alacsony jövedelműeknek nagy érvágást jelentene, ha megvalósulna az egykulcsos, 29 százalékos személyi jövedelemadó a mai kétkulcsos (18, 36) táblával szemben. Idekapcsolódik, hogy a külön adózó jövedelmekre (például: ingatlanértékesítésből, tőzsdei árfolyamnyereségből, kamatból származó jövedelem és osztalék) is ez a kulcs lenne érvényben. Az áfarendszert sem hagynák érintetlenül: az 5 százalékos kedvezményes kulcs megduplázódna (ez a könyvek és gyógyszerek drágulását indokolná), a normál kulcs pedig 20-ról 22 százalékra növekedne. A fogyasztási típusú adók csoportjának másik eleme, a jövedéki is emelkedne a dohány és az alkohol esetében.

A liberálisok felkészültek, hogy javaslataik jórészt ellenérzést váltanak ki a szocialistákból, ám ennek ellenére több modellt is vizsgálnak, azzal a felvetéssel: számukra elfogadhatatlan az, hogy az ingatlanadó bevezetésén kívül semmi más, nagyobb lépés nem történik a rendszerben.

Iparűzési adó

Építmény-, telek-, luxus-, kommunális és idegenforgalmi adó

Rehabilitációs járulék

Innovációs járulék

Szakképzési járulék

Iparűzési adó

Építmény-, telek-, luxus-, kommunális és idegenforgalmi adó

Rehabilitációs járulék

Innovációs járulék

Szakképzési járulék-->