Nem jó a 2008-as bevezetés

Bár jogi akadályok nincsenek, ám minden észérv az értékalapú ingatlanadó 2008-as bevezetése ellen szól – ezt a véleményt képviselték egyöntetűen egy tegnapi konferencia hazai és külföldi, az ingatlanszakmából és az adó-tanácsadói oldalról érkező résztvevői. Májust írunk, de még döntés sem született arról, hogy jövőre lesz-e a szóban forgó adónem, nem is beszélve arról, ki fizetné azt, mi után, milyen mértékkel, lennének-e kedvezmények. (Sokatmondó, hogy a Pénzügyminisztérium nem képviseltette magát a rendezvényen.) Ilyen kiinduló helyzetben lehetetlen vállalkozás lenne az adót beszedő, illetve az egyéb módon érintett hatóságokat felkészíteni a rendszer hatékony és problémamentes működtetésére – említett egy indokot Oszkó Péter a Portfólió.hu által szervezett kerekasztalon. A Deloitte vezető partnere (júniustól elnök-vezérigazgatója) felhozta azt is, hogy a tervezetten felül befolyó bevételek miatt költségvetési szempontokkal nem magyarázható bevezetést az adórendszer egészének átszabásával lenne tanácsos összekapcsolni. Ebbe beletartozik, hogy a már létező, ingatlanhoz kapcsolódó adókat ki kellene vezetni. Az idő rövidsége emiatt is a 2008-as hatálybalépés esélyeit, illetve indokoltságát gyengíti. Hollandiában három-négy év alapos előkészület után vezették be az ingatlanadót – ismertette Hornok Krisztián, a DTZ ügyvezető igazgatója.

Az ingatlanadó bevezetésének lebegtetése által kiváltott bizonytalanság oda vezetett, hogy az ingatlanbérleti piacon a bérbeadók és a potenciális bérlők már most megpróbálják valahogyan kezelni a szerződésekben az elvonás esetleges kivetésével előálló, egyelőre alig megbecsülhető új helyzetet – adott helyzetjelentést a tervezhetőség komoly nehézségeit érzékeltetve Tatár Tibor, a Futureal Development Zrt. vezérigazgatója. Ehhez kapcsolódva Czike Gábor, a CMS Cameron McKenna partnere kiemelte: szinte bizonyosan vitákat generál majd a felek között az adó bevezetése, hiszen a bérbeadó igyekszik majd áthárítani a pluszterhet.

Az értékalapú ingatlanadó kapcsán a résztvevők ráirányították a figyelmet az átruházási illeték problémájára. Jelenleg ez világviszonylatban is kiugróan magas, 10 százalékos, ráadásul elmondásuk szerint ez áfaalapot is képez. Mindez egyrészt ahhoz vezetett, hogy a vállalkozási célú ingatlanok esetében a tranzakciókat nem magának az ingatlannak az értékesítésével oldják meg, hanem projektcégek adásvétele formájában. Másrészt a nagy értékű ingatlanokról a hatóságoknak nincs is információjuk.

Kiderült az is, hogy az ingatlanszakmai szervezetek képviselői a vállalkozási célú épületek esetében a 0,25 százalékos mértéket nem tartanák elrugaszkodottnak, ám az egy százalék már kicsapná a biztosítékot. Elismerték, hogy van létjogosultsága az értékalapú adónak, ám a sokkszerű bevezetéstől tartanak, és fontosnak tartják, hogy a sarc ne vezessen az ingatlanállomány drasztikus leértékelődéséhez. Emellett úgy tartják, hogy a szabályozásban figyelembe kellene venni az iparági sajátosságokat. Azt azonban nagyon fájlalják, hogy a számos tisztázandó kérdés ellenére nincs konzultáció a kormányzattal, még annak dacára sem, hogy felajánlották, megosztják tapasztalataikat, véleményüket az államigazgatási szervekkel. BR

(az ingatlanadó esetében)

Értékalapú ingatlanadó: Ausztria, Ciprus, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Svájc

Területalapú ingatlanadó: Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Albánia

Adókulcsok értékalapú ingatlanadót alkalmazó országokban: 0,2–1,2 százalék között, de extrém esetben (Norvégiában) van 2,5 százalékos kulcs is

(az ingatlanadó esetében)

Értékalapú ingatlanadó: Ausztria, Ciprus, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Németország, Svájc

Területalapú ingatlanadó: Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Albánia

Adókulcsok értékalapú ingatlanadót alkalmazó országokban: 0,2–1,2 százalék között, de extrém esetben (Norvégiában) van 2,5 százalékos kulcs is-->