Az üzleti biztosítók kivárnak
Nem nyerte meg az üzleti biztosítók tetszését az egészségbiztosító átalakítására tett MSZP-s javaslat. Szegényes ugyan az ismeretük a Gyurcsány Ferenc kormányfő által nyilvánosságra hozott modellről, ám ahhoz elég, hogy megtorpanjanak – mondta lapunknak Váradi Péter, az Axa Biztosító igazgatója. Nem tartja valószínűnek, hogy a regionális egészségpénztárakba kisebbségi tulajdonosként belépjenek üzleti biztosítók, legfeljebb azok, amelyek eddig is jó kapcsolatot ápoltak az állammal – tette hozzá. A kormányfő által ismertetett modell szerint megmaradna az egységes egészségbiztosító, s mellette regionális pénztárak alakulnának. Ez utóbbiak közül választhatnának a biztosítottak, s tőkeemeléssel, kisebbségi tulajdonosként beszállhatnának szakmai befektetők is.
Váradi Péter szerint a kisebbségi tulajdonlás háttérbe szorítaná az üzleti érdeket, még akkor is, ha ők kapnák meg a pénztárak menedzsmentjogait. Ám Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának a tanára úgy véli: a menedzselésnek nagy ára lesz, mégpedig az, hogy a magánbiztosítók megkapják a pénztártagok adatait, amelyet kiegészítő és egyéb biztosítások megkötése céljából felhasználhatnak. Ám ez súlyos etikai és méltányossági kérdéseket vet fel – állítja.
Megkérdeztük a legnagyobb magyarországi hitelintézetet, az OTP Bankot is. A bank sajtóosztálya Csányi Sándor elnök-vezérigazgató kijelentésére utalva úgy válaszolt: Csányi szerint sok szükséges részlet hiányzik a kalkulációkhoz, ezért meg kell várni a törvényt ahhoz, hogy számításokat végezhessenek: érdemes-e beszállniuk erre a piacra. Pongrácz Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese pedig arra hívta fel a figyelmet: amennyiben a kiegészítő biztosításban való részvételt hirdetné meg az állam, 150-200 milliárdos új piac nyílna meg az üzleti szféra számára. Ám ha a teljes egészségbiztosítási rendszert, úgy ennek az öt-hatszorosáról lehet szó.
Csábítónak tartja ezt az üzleti szféra számára Sinkó Eszter, aki szerint az 1100 milliárdos egészségbiztosítási alaphoz képest elenyésző a magánbiztosítók várhatóan 30–60 milliárd forintnyi, elsősorban a pénztárak informatikai rendszerének és infrastruktúrájának a kiépítésébe történő befektetése. Ennek fejében várnák el a profitot, ám etikai szempontból nehezen kezelhető, hogy a közpénz magánbiztosítók zsebébe vándoroljon. Márpedig erre lehetőséget adhat, hogy nincs meghatározva a tb-járulék fejében járó alapvető ellátási csomag. Így a pénztárak tulajdonosaiként működő üzleti biztosítók – a profit érdekében – a szolgáltatások csökkentésében lesznek érdekeltek. Ebben a mindenkori kormány is – a pénztárakban való állami többségi tulajdonrész miatt – partner lesz, hiszen érdeke, hogy azok ne legyenek veszteségesek, ne legyen szükség a működési költségek állami büdzséből történő pótlására.
Az államreform-bizottság egészségügyi munkacsoportjának – a bizottság e formában a kormányátalakítás miatt megszűnik – szabad demokrata vezetője, Mihályi Péter szerint a kormányfő politikai nyilatkozata új kiindulópont, javaslatát a szakmának kell tartalommal megtölteni. Egyébként Gyurcsány Ferencnek – aki a reformbizottság elnöke – a munkacsoport hetekkel korábban átadta a javaslatát, így annak ismeretében dönthetett – tette hozzá. Mihályi úgy látja, hogy az MSZP elnökségének a modellje összecsiszolható az SZDSZ elgondolásaival, hiszen mindkettő lényege, hogy az új rendszer működő- és fejlődőképes legyen, amelyben a biztosítottak választhatnak a biztosítók közül. Mindkettő lehetővé teszi a versenyt a biztosítók és szolgáltatók között, ez jobb minőségű ellátást teremthet, és visszaszoríthatja a hálapénzt az ágazatban. Úgy fogalmazott: ha az üzleti biztosítókat nem lehet megnyerni az ügynek, kár változtatni, meg kell hagyni a mai rendszert.
Sinkó Eszter ellenzi a versengő biztosítási modellt. Az azt működtető országok tapasztalata szerint ugyanis nem mutatható ki hatékonyságjavulás az ellátásban. Az pedig, hogy itthon a szolgáltatókkal való szabad szerződéskötési jogot akarnak adni a versengő pénztáraknak, a szakrendelőket kivéve példa nélküli Európában. Az MSZP javaslatát egyedülállónak tartja a világon, ezért óvatos lenne a bevezetésével. Kezdetben nem régiókban, csupán két kisebb térségben próbálná ki a rendszert. Ám ha mégis országosan bevezetnék, megfontolandónak tartja, hogy jövőre az OEP átszervezésével és a regionális pénztárak megalakításával kezdjék a változtatást, s csak később engedélyezzék a magánbiztosítók beszállását.
Draskovics Tibor, az államreform-bizottság vezetője keddi miniszterjelölti meghallgatásán megerősítette: az egészségpénztárak egyelőre többségi állami tulajdonban maradnának. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy később az üzleti biztosítók többségi tulajdont szerezhetnének a pénztárakban, ez talán mégis vonzó lehet az üzleti szférának.
