Befektetőket vár Szerbia

Az unióval folyó tárgyalások felbátorítják a külföldi befektetőket, ez létfontosságú a szerb gazdaság szempontjából – mutatnak rá elemzők annak kapcsán, hogy több mint egyéves szünet után szerdán az EU és Szerbia képviselői ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Erre azután nyílt lehetőség, hogy Carla del Ponte hágai főügyész elismerően nyilatkozott a korábbi államfő, Vojislav Kostunica vezetésével májusban felállt új szerb koalíciós kormánynak a háborús bűnösök felkutatásában elért eredményeiről. Több nagy hal – így Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető és annak katonai parancsnoka, Ratko Mladic – ugyan még szökésben van, de Zdravko Tolimirt, Mladic egykori hírszerző főnökét nemrég kiadták Hágának.

Az unióval újraindult megbeszélések közvetlen célja a tagjelölti státus eléréséhez szükséges stabilitási és társulási egyezmény megkötése. Az ebben szereplő technikai kérdések – például a vámok fokozatos lebontása – nyolcvan százalékát már korábban rendezték, ezért néhány hónapon belül rákerülhet a pecsét az egyezményre, és a tagállami ratifikációkat követően jövőre már hivatalosan tagjelöltté minősítheti Szerbiát az unió – reméli Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes.

A magyar vállalatok érdeklődése máris óriási a szerbiai üzleti lehetőségek iránt; ezt nem-csak az mutatja, hogy az első három hónapban kiugró dinamikával bővült az oda irányuló magyar export értéke, hanem az is, hogy folyamatosak a kereskedelmi és befektetői megkeresések. Bakó Tamás belgrádi magyar külgazdasági szakdiplomata a Világgazdaságnak adatokat is mondott: dollárban számolt exportunk növekedési üteme – az összes viszonylat közül a legjelentősebb – 81,6 százalékos volt, az importé is közel 50 százalékos, ám aktívumunk még így is 210 millió dollárra rúgott. Miután az export az első negyedévben már elérte a 260 millió dollárt, s közismerten az első szokott a leggyengébb lenni a négy negyedév közül, Bakó szerint az idén sikerül az egymilliárdos szintet is elérni. Ezt azért is valószínűsíti, mert csak az elmúlt két hétben az ő ismerete szerint száz magyar vállalat vett részt Szerbiában különféle rendezvényeken, bemutatkozásokon.

A tőkekapcsolatok is jól alakulnak, a szerb statisztikák szerint tavaly év végén a hatodik legnagyobb befektető Magyarország volt. Az idén sincs megállás: éppen tegnap jelentették be Belgrádban, hogy a Betonút – privatizációs tendergyőztesként – megvette a szerb DP Valjevo Put útépítő vállalatot (VG, 2007. június 14., 7. oldal). Bakó ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy Szerbia jelentős infrastrukturális fejlesztések előtt áll.

A szakdiplomata szerint prognosztizálható a kis- és középvállalatok további üzleti aktivizálódása a szomszédos országban. Már csak azért is, mert az OTP újvidéki központtal egyesítette három meglévő szerbiai bankját, s kifejezetten a magyar kkv-knak is kínál szolgáltatást.

Az uniós tárgyalásokat vezető Bozidar Djelic miniszterelnök-helyettes a magyar befektetőknek is ígéri: kormánya gyors ütemben hozzálát a gazdasági helyzet javítása és az uniós elvárások teljesítése szempontjából egyformán fontos reformok végrehajtásához. A belgrádi törvényhozás hamarosan elfogadja az új számviteli törvényt, és napokon belül elkészül az átdolgozott idei költségvetés, amelynek fő célja a költségvetési hiány lefaragása és az infláció letörése lesz. Djelic arra is utalt, hogy az Oroszországhoz fűződő hagyományosan szoros politikai szálak nem biztosítanak előnyt az orosz tőkének a szerbiai privatizáció és egyéb beruházások során. Olli Rehn, az unió bővítési biztosa arról biztosította Djelicet, hogy Brüsszel nem szabja a majdani EU-tagság feltételéül Koszovó függetlenségének elismerését. Mint ismeretes, az egymást követő szerb kormányok politikai színezettől függetlenül nem hajlandók belemenni az 1999 óta ENSZ-ellenőrzés alatt álló tartomány önállóvá válásába.

Az EU-tárgyalások nyomán várható tőkebeáramlásra valóban nagy szükség van. Elemzők szerint Belgrádnak évente 3 milliárd dollárnyi tőkére van szüksége ahhoz, hogy lendületben tartsa a gazdaságot, és ha ezt nem kapja meg, akkor hozzá kell nyúlnia jelenleg 12 milliárdra becsült devizatartalékaihoz. A kereskedelmi mérleg hiánya az első negyedévben a GDP 20 százalékára, 2 milliárd dollárra nőtt – annak köszönhetően, hogy a jelentős béremelések nyomán megélénkült a fogyasztás. Az sem mellékes szempont, hogy a társulási egyezmény megkötése évente 200 millió euró uniós támogatást eredményezne Szerbia számára.

Az igazságszolgáltatás fejlesztése

Szubvenciók, monopóliumok eltörlése

Állami cégek versenyképesebbé tétele

A beruházási környezet javítása

A privatizáció gyorsítása

Az exportőrök támogatása

Az igazságszolgáltatás fejlesztése

Szubvenciók, monopóliumok eltörlése

Állami cégek versenyképesebbé tétele

A beruházási környezet javítása

A privatizáció gyorsítása

Az exportőrök támogatása Magyar cégek 1. OTP Bank: májusban egyesítette három szerbiai bankját újvidéki székhelylyel; 3 százalékos piaci részesedés

2. Mol: 15 kútból álló hálózat; részt venne a NIS privatizációjában stratégiai partnerként, akár harmadik országbeli piacokon is

3. TriGránit: vasúti terminál és kapcsolódó üzletközpont építése Belgrádban; a projekt becsült értéke 150-200 millió euró

4. Biotech Energy (magyar–amerikai): bioetanol-üzem építése; 2009-re lesz meg; 380 millió euró értékű zöldmezős beruházás-->