BUX 44,034.83
+1.30%
BUMIX 3,777.58
-0.62%
CETOP20 1,851.66
+1.48%
OTP 9,290
+4.03%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,585
+2.92%
RABA 1,125
-0.88%
+4.46%
+0.32%
-0.66%
0.00%
-0.52%
+4.17%
-4.99%
0.00%
-0.95%
OTT1 149.2
0.00%
-1.77%
MOL 2,936
+1.24%
DELTA 39.15
+0.90%
ALTEO 2,760
-0.72%
0.00%
+0.91%
0.00%
0.00%
-0.64%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.05%
+1.11%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+0.29%
+5.08%
-3.33%
0.00%
-0.77%
+5.29%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,490
0.00%
+0.94%
NAP 1,192
-3.09%
0.00%
-5.84%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Büntetik a megtévesztő céget

Az élesedő versenyben a piaci szereplők új kommunikációs praktikákra, köztük nem éppen fogyasztóbarát, esetenként igen agresszív reklámokra is kényszerülnek. Ha eddig nem lettek volna tisztában magatartásuk versenyjogi következményeivel, ami persze nem mentség a versenyhatóság előtt, ezentúl még kevésbé adhatják a tájékozatlant. A Gazdasági Versenyhivatal ugyanis közzétette a fogyasztói ügyekben alkalmazandó bírságolási szempontjait. A közleménytervezet – amelyhez várják a szakmai észrevételeket – az elmúlt 15 év tapasztalatain, de még inkább az utóbbi időszak versenytanácsi gyakorlatán alapulnak – mondta a Világgazdaságnak Tóth Tihamér, a versenytanács elnöke. Nem kötelező erejű, de alkalmas a kiszámíthatóság és a jogbiztonság fokozására azáltal, hogy a vállalkozások tudhatják, mi vár rájuk, ha jogsértő módon próbálják megnyerni a fogyasztókat.

Az utóbbi időszak növekvő mértékű bírságaiból elég egyértelműen kitűnik, hogy a versenyhatóság nem elnéző. A fogyasztói ügyek súlyát jelzi, hogy míg 2002-ben 35 millió, tavaly összesen már csaknem 1,8 milliárd forint bírságot szabott ki a hivatal, megnégyszerezve az egyébként ugyancsak magas 2005. évi öszszeget. A közleménytervezet konkrét jogesetekre utalva mutatja be a bírságolás „lépcsőit”, és azt is, hogy nem önkényes megfontolásokból emelkedtek a büntetések. A bírság alapját az adott reklámkampány költségei adják, amelyek manapság nemegyszer több százmilliós tételek. Tavaly a Colgate-ügyben kiszabott 267 millió forintot is egy nagy költségű kampány „alapozta meg”. A kiindulóponthoz képest mérlegelik egyebek közt a tájékoztatás intenzitását, tartalmát, a jogsértés hatását. Súlyosbító körülmény, ha a magatartás bizalmi áruval kapcsolatos, például pénzügyi szolgáltatás, vagy egészségügyi problémákkal küszködő fogyasztóknak szánt termékekre vonatkozik. Emlékezetes: az OTP-t – megtévesztő hitelkártyareklámjaiért – tavaly százmillió forintra büntette a GVH. A Tiens Hungary Kft.-t azért marasztalta el 10 millió forintra tavalyelőtt, mert jogsértően gyógyhatást tulajdonított termékeinek. Súlyosbító körülmény a visszaesés is: ezt például a Tesco 100 milliója is bánja. A bírság összegének felső határa a törvényi maximum, amely az adott vállalkozáscsoport előző évi nettó árbevételének 10 százaléka.

A GVH pedig éppen a napokban 50 millió forintra bírságolta az Elektro Computer Zrt.-t, és 5 millió forint megfizetésére kötelezte az Euronics Kft.-t, mert hamisan tájékoztatták a fogyasztókat árkedvezményeik mértékéről.

A fogyasztót megtévesztő magatartások olyan károsak is lehetnek a piaci versenyre, mint mondjuk a jól szervezett, hosszú ideig tartó kartellek. A hivatal azt vizsgálja, hogy a fogyasztó hozzájutott-e azokhoz az információkhoz, amelyek alapján választhatott, dönthetett. A bírságolás alapvető célja, hogy megbüntesse a jogsértőt, egyben visszatartsa őt és a többi piaci szereplőt is a hasonló magatartástól. Így a fogyasztói érdekek érvényesülésén túl a piac megfelelő működése is elősegíthető – mondta a versenytanács elnöke.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek