Dúl a harc az iparűzési adó körül
Az érintett cégek szerint uniós jogba ütközik a magyarországi helyi iparűzési adó, a kormány és Brüsszel szerint nem - derül ki a feleknek az Európai Bíróság e témáról tartott csütörtöki tárgyalására vitt álláspontjából. Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága egyetlen ülésen tárgyalta a témát, ítélethirdetés ősszel várható.
Előzetes állásfoglalás (úgynevezett főtanácsnoki indítvány) a bíróságon nem készül - ez azt jelzi, hogy a testület úgy kezeli az ügyet, amely nem precedens nélküli, és lényegi jogi újdonságot nem tartalmaz. A kizárólag az uniós jogot vagy szerveket érintő ügyekkel foglalkozó bíróság ezúttal két beadványt tárgyalt: az egyik a Zala Megyei Bíróságtól, a másik a Vas Megyei Bíróságon keresztül a Legfelsőbb Bíróságtól érkezett Luxemburgba.
Az elsőként említett alapügy azért indult, mert a Zala Megyei Közigazgatási Hivatal több, 2005-ben hozott határozatával helybenhagyta a különböző önkormányzatok által a KÖGÁZ Rt., az E.ON IS Hungary Kft., az E.ON DÉDÁSZ Rt., a Schneider Electric Hungária Rt., a TESCO Áruházak Rt., az OTP Garancia Biztosító Rt., az OTP Bank Rt., az ERSTE Bank Hungary Rt. és a Vodafone Magyarország Mobil Távközlési Rt. számára a 2005. évi adóelőleg megfizetésére vonatkozóan kibocsátott fizetési meghagyásokat.
A vasi közigazgatási hivatalt ugyanezért az OTP Garancia Biztosító Rt. perelte be. Az unió elé terjesztett kérdések egyike az, hogy a csatlakozási szerződésben szereplő kitétel, miszerint Magyarország 2007. december 31-ig fenntarthatja a helyi önkormányzatok által meghatározott ideig nyújtott iparűzési kedvezményeket, értelmezhető-e úgy, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott az iparűzési adó fenntartására, vagy úgy, hogy a szerződés elismerte Magyarország jogát magának az iparűzési adónemnek a fenntartására is.
Azt is kérdezik a magyar testületek, hogy mely ismérvek alapján minősül egy adófajta nem forgalmi jellegű adónak. A tárgyaláson ismertetett álláspont szerint a KÖGÁZ Rt., az E.ON IS Hungary Kft., az E.ON DÉDÁSZ Rt., a Schneider Electric Hungária Rt., a TESCO Áruházak Rt., az OTP Garancia Biztosító Rt., az OTP Bank Rt. és az ERSTE Bank Hungary Rt. úgy vélik: az iparűzési adó (hipa) sérti az uniós irányelv rendelkezéseit, mert "tárgyi és személyi hatályát tekintve általános jellegű adó, összege az adóalanyok által értékesített termékek és nyújtott szolgáltatások árával arányos, a forgalmazás, azaz a termékek és szolgáltatások értékesítésének minden egyes szakaszában fizetendő, továbbá az értékesítés korábbi szakaszaiban fizetett adó az adóalany által fizetendő adóból az adóalap meghatározása során az adót is tartalmazó beszerzési árak elszámolásával vonható le úgy, hogy az adó a hozzáadott értéket terheli, és azt végső soron a fogyasztó viseli".
A Vodafone ugyancsak úgy válaszolna, hogy a hipa "meg nem engedett forgalmi jellegű adónak minősül". A cégek szerint az EU-csatlakozás óta eltelt időszakra fizetett iparűzési adó visszajár legalább mindazoknak, akik annak vitatására közigazgatási vagy bírósági eljárást indítottak. Szerintük továbbá a csatlakozási szerződés érintett pontja nem értelmezhető akként, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott volna az iparűzési adó fenntartására.
A kormány szerint ezzel szemben "a hatodik irányelv 33. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az nem tiltja meg az olyan tagállami adó fenntartását, mint a magyar helyi iparűzési adó, vagyis az ilyen jellegű adó a hatodik irányelv 33. cikke szempontjából nem minősül meg nem engedett forgalmi jellegű adónak". A kormány megerősítette azt az álláspontját is, "hogy a csatlakozási okmány az iparűzési adókedvezmények fenntartásával elismerte Magyarország jogát magának az iparűzési adónemnek a fenntartására is".
A véleménynyilvánításra szintén felkért Európai Bizottság szerint az ilyen jellegű adó az érintett uniós irányelv szempontjából nem minősül meg nem engedett forgalmi jellegű adónak. E kérdésben tehát Brüsszel a kormány álláspontját osztja. Abban ugyanakkor a végrehajtó testület a cégekkel ért egyet, hogy a csatlakozási szerződés melléklete "nem értelmezhető akként, hogy Magyarország átmeneti mentességet kapott volna magának a helyi iparűzési adónak a fenntartására".
Az Európai Bíróság novemberben hozott precedensértékű ítéletet az iparűzésihez hasonló adófajták ügyében, és abban összeegyeztethetőnek találta az európai uniós joggal a termelési tevékenységre kivetett olasz regionális adót. A testület arra hivatkozott, hogy az Irap néven ismert olasz adófajta olyan jellemzőkkel bír, amelyek megkülönböztetik a hozzáadott értékadótól, és nem minősíthető forgalmi adónak.
A Legfelsőbb Bíróság korábbi tájékoztatása szerint az Európai Bíróság ítéletétől több száz magyarországi per sorsa és mintegy 400 milliárd forint adófizetési kötelezettség teljesítése függ.
