Aranyrészvény: nincs per Magyarország ellen

Kisebb tanácstalanság után tegnap sikerült feloldani azt a félreértést, amely az aranyrészvények ügyében látszott kialakulni az Európai Bizottság és Magyarország között. A brüsszeli testület belső piaci ügyekben illetékes szóvivője pénteken azt közölte, hogy hamarosan benyújtják a keresetet az Európai Bíróságon az államnak különleges jogokat biztosító részvények közösségi jogba ütköző magyar szabályozása miatt. A Pénzügyminisztérium még aznap sietett leszögezni, hogy az aranyrészvények intézményét áprilisban eltörölte az Országgyűlés.
Tegnap Brüsszel pontosított: valójában még csak most fordítják az aranyrészvényeket törzsrészvényekké alakító áprilisi törvényt. Annak vizsgálata még hetekig is elhúzódik, szó sincs tehát arról, hogy küszöbönállna a bírósági kereset benyújtása Magyarországgal szemben – közölte lapunkkal Oliver Drewes bizottsági szóvivő. Más forrásból lapunk úgy értesült, hogy a bírósági per megindításáról elvileg már decemberben döntenie kellett a bizottságnak (a kötelezettségsértési eljárás harmadik lépcsőjeként addigra jutott ebbe a stádiumba az ügy), ám a kereset benyújtásával éppen azért vártak már akkor is, mert tudták, hogy az Országgyűlés hamarosan dönt a kérdésről.
Az Európai Bizottság tavaly júniusban kérte Magyarországtól a kötelezettségszegési eljárás második lépcsőjét jelentő, indoklással ellátott vélemény formájában a 31 privatizált vállalatban akkor még meglévő, az államnak a stratégiai döntések megvétózását lehetővé tevő jogának eltörlését. Ezek a bizottság szerint eltántoríthatják a befektetőket a részvényvásárlástól, ezért sértik a tőke szabad áramlásának és a vállalatalapítás szabadságának uniós elvét.
Az áprilisi törvénymódosítás értelmében a megszűnő aranyrészvények törzsrészvényekké alakulnak az érintett cégekben, többek között a Molban, a Paksi Atomerőműben, az OTP-ben, a Magyar Telekomban és a Mavirban. Utóbbi kapcsán koalíciós vita alakult ki, mert az SZDSZ köz- és nemzetbiztonsági, illetve ellátásbiztonsági okokból szerette volna fenntartani az aranyrészvényt a villamosenergia-ellátásban alapvető szerepet betöltő cégben. A szocialisták ezt azonban ellenezték, mondván: a GKM meg akarja tartani befolyását a társaságban. Végül mégiscsak létrejött a kompromisszum, tehát az állam a Mavirban sem élvezhet privilégiumot. Ámde utóbb maguk a tulajdonosok dönthetnek úgy, hogy „aranyrészvényt” adnak az államnak, és a Világgazdaság értesülései szerint a Mavir kapcsán erre meg is kapták az ígéretet. Az elfogadott javaslatnak megfelelően egyébként az energetikai cégek felügyelőbizottságában, illetve igazgatóságában szavazati jog nélkül, de konzultációs jogkörrel, tájékozódás és információnyújtás céljából továbbra is jelen lehet az állam képviselője (VG, 2007. április 3.).
Az Európai Bizottság jelenleg egyébként több mint tíz ország ellen folytat eljárást magántársaságokban vagy egyes ágazatokban fenntartott különleges állami jogosítványok miatt. A legismertebb ezek közül a Volkswagen autógyárat védő, évtizedek óta hatályos német törvény, amely szerint egyetlen részvényesnek sem lehet 20 százaléknál nagyobb szavazati súlya, bármekkora legyen is tulajdoni aránya. Az Európai Bíróság főtanácsnoka februárban a rendelkezést jogszerűtlennek tartó bizottsági véleményt erősítette meg, ám a luxembourgi testület ítélete csak később várható az idei év folyamán. Ha a bíróság a főtanácsnoki vélemény szerint dönt – ahogyan az az esetek többségében történik –, akkor a Volkswagen irányítását a közel 30 százalékos tulajdonrészt birtokló Porsche veheti át.

Varsó esetében az ezekről rendelkező törvény 15 vállalat stratégiai döntéseinek megvétózását teszi lehetővé az állam számára az olaj-, a gáz-, az áram-, a vasúti, az audiovizuális és a bányászati szektorban. Portugália két energiacéget véd a bizottság szerint meg nem engedett eszközökkel: az Energias de Portugalt (EDP) és a GALP Energiat.

A kifogásolt törvények nemcsak az állami vétójogról rendelkeznek, de az EDP esetében a cég egyik igazgatóját, a GALP Energiánál pedig az igazgatótanács elnökét is az állam nevezheti ki. Az EDP alapszabálya ráadásul az állam kivételével öt százalékban maximálja a részvényesek szavazati jogát.

Varsó esetében az ezekről rendelkező törvény 15 vállalat stratégiai döntéseinek megvétózását teszi lehetővé az állam számára az olaj-, a gáz-, az áram-, a vasúti, az audiovizuális és a bányászati szektorban. Portugália két energiacéget véd a bizottság szerint meg nem engedett eszközökkel: az Energias de Portugalt (EDP) és a GALP Energiat.

A kifogásolt törvények nemcsak az állami vétójogról rendelkeznek, de az EDP esetében a cég egyik igazgatóját, a GALP Energiánál pedig az igazgatótanács elnökét is az állam nevezheti ki. Az EDP alapszabálya ráadásul az állam kivételével öt százalékban maximálja a részvényesek szavazati jogát. -->