A magyar áru biztonságosabb - Gráf mától miniszterelnök lesz egy hétre
– Hétfőtől egy hétig Ön lesz az ország miniszterelnöke, miután a szabadságon lévő Gyurcsány Ferenc kormányfőt helyettesíti. Miből áll majd a munkája? Figyelnie kell például a nemzetközi helyzetre is?
– Hogyne, bekérem majd az elemzéseket a nemzetközi ügyekben is. Nem mintha attól tartanék, hogy bárki megtámadná az országot, de mindenre figyelni kell, ez ugyanis a miniszterelnök teljes jogosítványú helyettesítése. Már megnéztem a kormányfő programjait, amelyeknek eleget is teszek. Ezen kívül a soron következő két kormányülést én vezetem.
– Az elmúlt év élelmiszerbotrányai után az az érzése sokaknak, hogy arról kellene listát készíteni, hogy mit szabad enni. Biztos, hogy megfelelő a tárcája alá tartozó élelmiszerbiztonság?
– A hazai biztonsággal egyre elégedettebb vagyok. Egy éve tartozik hozzánk ez a terület. Ezalatt sok élelmiszert vontunk ki a forgalomból, vágóhidakat zártunk be, piacokat ellenőriztük és még sorolhatnám. A magyar fogyasztók is rájöttek arra, hogy a magyar élelmiszer biztonságosabb, mint általában a külföldi. Itthon ugyanis az előírásokat közvetlenebbül tudjuk érvényesíteni.
– A magukat olcsónak hirdető, nagy forgalmú üzletláncokban alig találni magyar terméket. De van olyan budapesti kerület is, ahol például a brazil, argentin és dél-afrikai gyümölcsöt sokkal egyszerűbb beszerezni, mint a magyart.
– Ezt fokozatosan lehet megváltoztatni. Két évvel ezelőtt, amikor elkezdtem a munkát, az élelmiszerüzletek polcain átlagban 40 százalékban forgalmaztak magyar árukat. Ez most 70 százalék körül van. A magyar tulajdonú élelmiszerláncoknál ez az arány még magasabb. Kétségtelen, van néhány olyan lánc, amely olcsósággal hívja fel magára a figyelmet. Ezek egyebek mellett arra specializálódtak, hogy a termék szavatossági lejárata előtt szerzik be az árut, amelyen gyorsan túladnak.
– Ez jó így?
– Amíg betartják a törvényes határidőket, addig igen. A vásárlók részéről ugyanakkor kockázatos vásárlási forma. A nagyon olcsó kereskedelmi láncok rövid lejárattal dolgoznak, ez magában hordja annak a veszélyét, hogy valami kicsúszik a lejárati határidőből. A vásárlókat mindig arra hívom fel, hogy magyar termékeket vegyenek.
– És mi van akkor, - hogy friss példával éljek - ha például a környéken csak spanyol dinnye van, pedig lehetne magyar is?
– Ez most sok helyen az aszály miatt alakult így. A magyar és a spanyol dinnye érése kissé összecsúszott a nagy meleg miatt. Így sok helyen még nem adták el az import árut, így lehetett jelen mindkettő a piacon.
– Milyen érdekérvényesítés van az ön kezében az élelmiszerláncokkal való egyeztetéseken. Netán elég, ha megkéri őket arra, hogy magyar termékeket forgalmazzanak?
– Ezek a cégek tudják, hogy az élelmiszerbiztonságot nagyon megkövetelem. Azt is egyértelmű, hogy több probléma volt a külföldi árukkal. Egyre keményebb büntetésekkel lépek fel egyre többször. Ez a cégeknek rövidtávon sem kifizetődő. A tárgyalás híve vagyok, de amikor úgy látom, hogy ez nem megy, akkor egy pillanatig sem habozok a legkeményebb fellépéssel sem.
– Miért nem indítnak kampányt a magyar élelmiszerek mellett?
– Pont ezt fogjuk tenni. Első lépésként egy-egy árucsoportot emelünk ki, azt fogjuk népszerűsíteni. Egy üzletlánccal megállapodtunk, hogy csak magyar, ellenőrzött baromfit forgalmaz. Ezt népszerűsíteni fogjuk. Előkészítést alatt van a sertéshús téren is egy hasonló akció.
– Mit gondol, ősszel egy átlagos városlakó mit érez az aszálykárok következményeiként?
– Egyes területeken előreláthatólag egy 15-20 százalékos drágulást. A takarmányárak alakulása okozza a legnagyobb gondot, mivel emiatt jelentősen emelkedhet a hús ára. Egy évvel ezelőtt a takarmányárak 28 ezer forint körül mozogtak, ez most 50 ezer fölé kúszott. Ha nagyon elszabadulna az ár, akkor vannak lehetőségek a feldolgozói üzemek és a termelők költségeinek csökkentésére, vagy például az egyes élelmiszerek áfájának csökkentése. Igaz, utóbbiban vita van közöttem és a pénzügyminiszter között.
– Az elmúlt hetekben az unió által korábban felvásárolt kukorica visszatartására szólította fel Önt az ellenzék. Eközben tárgyalást kezdeményeztek az EU-val. Jutottak már valamire?
– Az EU még nem válaszolt arra a felvetésünkre, hogy a készlet egy részét szabadítsa fel a magyar gazdák számára. Ezek a tárgyalások folynak. A járható út, hogy pályázati úton megvesszük a takarmányt. A készletet nem tudom lefoglalni, mivel az az unió tulajdonát képezi. Egy ilyen lépésnek beláthatatlan következményei lennének.
– Karsai József képviselőtársa azt követelte a héten, hogy a kezdjenek azonnal kukoricafelvásárlásba. Megteszik?
– Ez részben a héten meg is történt, csak neki erről nem volt tudomása. Ezek olyan üzleti lépések, amelynek akkor van értelme, ha mások nem tudják. Két héttel ezelőtt nagy körben egyeztettünk a vásárlásról, de az egyik napilapban minden információ megjelent. Ezt követően megugrottak az árak, emiatt bukott meg az akció.
– A héten megegyezett a gazdákkal a fagykár enyhítéséről. Most már aktuális kérdés, hogy miből oldják meg az aszálykárt?
– Erre sajnos már van technikánk, 2003-ban is hasonló aszály történt. Most a kukoricánál nagy baj van, a termés fele kiesett. A kárenyhítési alapból ezt rendezni nem tudjuk. Ugyanúgy, mint 2003-ban hosszú lejáratú, alacsony kamatozású hitelt biztosítunk. Ugyanakkor hangsúlyoznám, hogy a mezőgazdaságon belül a növénytermesztés is jó évet zárt tavaly, így egy gyenge évjárat átvészelése sokaknak nem okoz problémát.
– A földalapú támogatások nemhogy növekedtek volna, hanem még csökkentek is. Ez a tendencia tovább folytatódik?
– A csökkenésnek egy oka van: állandóan nő a földterület nagyságrendje: 4,1 millió hektárral indultunk, most 5 milliónál tartunk. A 40 ezres hektáronkénti támogatás miatt egyre több földet vonnak be a termelésbe, vagy tesznek rendbe. Eközben a hazai támogatási összeg nem változik, tehát minél több felé kell osztani, annyival lesz kevesebb. A pénz nem fog csökkenni, mivel már minden művelhető földet bevontak a gazdák. Az EU-s támogatásoknál ugyanakkor 10 százalékos növekedés lesz évente. Az EU pénzt – mint eddig is - novemberben és decemberben fizetjük ki, a magyar önrészt január 3-tól.
– Mit szól az olyan nagybirtokok kialakulásához, mint amilyen Csányi Sándor OTP bankvezér kezében összpontosul?
– Ha valaki a gazdaság általános működése szempontjából olyan helyzetbe kerül, hogy diktálni tud, akkor az nem használ a piaci viszonyoknak. Fontos kiemelni, hogy az ő cégcsoportja olyan beruházó, amely pénzt tesz az ágazatba. Ugyanakkor attól tartok, hogy ha ez a befektetés nagy méretet ér el, akkor a többi piaci szereplő háttérbe szorulhat a versenyben. Ezért szorgalmazom az ilyen jelenségek ellensúlyozására a termelői tulajdonszerzést. Ennek első példája volt az Parmalat megvásárlása az Alföldi Tejszövetkezet részéről. Ez tejfronton 13 százalékos részesedéssel termelői egyensúlyt képez más nagy cégekkel szemben. Most a baromfi ágazatban is várható hasonló lépés.
– Amíg az unió szinten tartja a mezőgazdaságot, Ön itthon azt tervezi, hogy 30 százalékkal növeli a termelést. Miért?
– Sokáig nem értették a stratégiámat, de talán most kézzelfoghatóbb. Az élelmiszer három-öt év múlva ugyanolyan stratégiai termék lesz, mint az olaj vagy a víz. Ezért aki megfelelő élelmiszertermeléssel, készletekkel rendelkezik, az mindenképpen előnyös stratégiai helyzetbe kerülhet a nemzetközi kereskedelemben. Ehhez az elképzeléshez készítettünk fejlesztési programot. A másik stratégiai „termékünk” a víz. Elkészült egy jelentés is, elméletileg mindent tudunk, a Vásárhelyi terv erre már részben választ keres. Azt is meg kell nézni, hogy a víztározókat, hogyan lehet öntözésre is használni. Ezen gőzerővel dolgozik egy munkacsoport.
– Egyszerre képviseli a kormány és a gazdák érdekeit. Hogyan tudja feloldani magában ezt a kettősséget?
– A kormánynál a gazdákat, a gazdáknál a kormányt képviselem. Ezt van, aki nem tudja feloldani magában. Nekem egy nagy előnyöm, van, hogy közöttük élek 35 éve, ismerem a nyelvüket, a gondolkodásmódjukat, a problémáikat. Nem csapjuk be egymást, eleve tisztességesen ülünk le tárgyalni. Azt gondolom, hogy tisztelnek, becsülnek, mint ahogy én is őket. Ha ők azt kérik, hogy 900 kilométerről hagyjam ott a családom és jöjjek haza, mert velem akarnak beszélni, akkor haza kell jönni. Itt igazi értéke van az emberi gesztusoknak.
Névjegy
1946. október 18-án született a Baranya megyei Mecsekszabolcson. Nős, felesége magánvállalkozó. Két házasságából három gyermeke született. 1968-ban a körmendi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum mezőgazdasági gépészeti szakán szerzett diplomát. 1970-ben belépett az MSZMP-be. 1989. októberben az MSZP alapítója, 1990-től 1993-ig a szigetvári szervezet elnöke, 1992-től 1994-ig a párt országos választmányának tagja. 1994 óta országgyűlési képviselő. 2005. május 1-jétől a Magyar Köztársaság földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztere.
