Félrevezetett fogyasztók
Az uniós tagállamoknak decemberig kell hatályba léptetniük a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat visszaszorítását célzó, 2005-ben elfogadott direktívát. A jogszabály a megtévesztő és az agreszszív kereskedői magatartás ellen kíván fellépni, EU-szerte egységes meghatározását adva a tiltott praktikáknak. A tagállamok versenyhatóságainak utóbbi időben hozott döntései jelzik, hogy igen csak égető kérdésről van szó, különösen, ami a megtévesztő reklámokat illeti. Magyarország sem kivétel: a Gazdasági Versenyhivatal csak az elmúlt másfél hónapban kilenc elmarasztaló ítéletet hozott a fogyasztók megtévesztése miatt.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kérdésünkre válaszolva közölte, hogy „az irányelv átültetése jelenleg történik, az átültető törvény tervezete most kerül közigazgatási egyeztetésre és várhatóan az Országgyűlés őszi ülésszakán fogják elfogadni”.
A hamarosan életbe lépő uniós szabályozás nem kevesebb, mint 23 konkrét esetét sorolja fel a megtévesztő kereskedői magatartásnak. Nemcsak az egyes termékek, szolgáltatások minőségi jellemzőit, illetve árát illetően tilos becsapni a fogyasztókat, de idetartoznak az olyan hamis állítások is, mint például egy kereskedő aláírója egy magatartási kódexnek, vagy hogy terméke valamely közjogi vagy magánszervezet által elismert, jóváhagyott vagy engedélyezett. Nem szabad a fogyasztót azonnali döntéshozatalra kényszeríteni annak valótlan állításával sem, hogy a termék csak nagyon korlátozott ideig kapható. Tisztességtelennek minősül továbbá, ha egy kereskedő az értékesítés utáni szolgáltatást csak egy másik nyelven teszi lehetővé, anélkül hogy erről a fogyasztót előzetesen tájékoztatná.
Nagy-Britanniában éppen a napokban hívta fel a figyelmet egy termék-összehasonlítással foglalkozó internetes magazin arra, hogy a széles sávú internetszolgáltatók a ténylegesen elérhetőnél jóval nagyobb letöltési sebességet hirdetnek reklámjaikban. A magazin szerint miközben sok társaság azt állítja, hogy akár 8 Mbps (megabit/másodperc) sebességet is lehetővé tesz, az internethasználók átlagosan csak 2,7 Mbps sebességet tapasztalnak, egyesek pedig mindössze 0,09 Mbps-t. A brit reklámfelügyelet korábban ugyan elfogadhatónak minősítette, hogy a széles sávú szolgáltatók az „akár” szót használják az elérhető maximális sebesség megjelölésére, ám csak abban az esetben, ha a fogyasztók többségénél a sebesség valóban megközelíti ezt az értéket. A felügyelet az elmúlt közel egy évben két szolgáltatót kötelezett reklámjainak megváltoztatására.
A vállalatok nem csak saját termékeikkel kapcsolatban téveszthetik meg a fogyasztókat: erre példa a szintén brit Moneysupermarket.com esete. A különböző pénzügyi, biztosítási és egyéb szolgáltatások árait öszszevető internetes oldal üzemeltetője a napokban ismerte el, hogy megtévesztő módon tüntette fel az egyes hitelek kamatlábát. Tipikus éves rátaként hirdetett ugyanis olyan kamatokat, amelyek csak a jó hitelminősítésű fogyasztók számára elérhetők. Hasonló jellegű visszaélésekre korábban a brit pénzügyi felügyelet is felhívta a figyelmet: egy év eleji felmérése szerint a gépjármű-biztosítási hirdetések több mint fele, a lakásbiztosítási reklámoknak pedig negyede ígért olyan megtakarítási lehetőségeket, amelyekkel valójában csak kevesen élhettek.
Pénzügyi területen Magyarországon legutóbb az OTP ellen hozott elmarasztaló ítéletet a GVH, alig több mint egy hónapja. A versenytanács a bankot egymillió forintos bírság megfizetésére kötelezte azért, mert hirdetéseivel szemben díjat szedett ügyfeleitől a bankon kívüli átutalásokért.
Ez az összeg ugyanakkor eltörpül a Tescóra és a Magyar Telekomra tavaly kiszabott megabírságok mögött. A fogyasztók megtévesztése miatt a GVH mindkét céget százmillió forint megfizetésére kötelezte: előbbit azért, mert akciós reklámkiadványaiban nem a valóságnak megfelelő adatokat közölt, utóbbi pedig a T-Mobile tarifáit hirdette félrevezető módon. VG
Félrevezető repülőjegyárak
Az Európai Parlament egy hónapja szavazta meg a repülőjegyárak átláthatóbbá tételére vonatkozó bizottsági javaslatot. A tagállamok jóváhagyására váró tervezet előírná, hogy a légitársaságok a meghirdetett árakba az összes illetéket, pótlékot számítsák be.A GVH július elején egymillió forintra bírságolta meg a KLM-et azért, mert nem tájékoztatta a fogyasztókat a reklámokban szereplő árakon felül fizetendő illetékekről és kezelési költségekről. Tavaly a Sky Europe-nak ugyanezért 50 milliót kellett fizetnie.
A GVH július elején egymillió forintra bírságolta meg a KLM-et azért, mert nem tájékoztatta a fogyasztókat a reklámokban szereplő árakon felül fizetendő illetékekről és kezelési költségekről. Tavaly a Sky Europe-nak ugyanezért 50 milliót kellett fizetnie.-->
