BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Politikai harc a kukoricáért

Politikai fellépést tart indokoltnak az agrártárca Brüsszelben annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztőknek lehessen juttatni az unió tulajdonát képező, nálunk tárolt intervenciós kukoricamennyiséget, mivel a szakmai egyeztetéseken nem sikerült eredményt elérni – közölte Gráf József agrárminiszter. Az elmúlt években megvett, még meglévő 1,2 millió tonnás EU-készletre az itthoni takarmányhiány megelőzése és a gabonaár-robbanás megfékezése miatt lenne szükség. Az ügyben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök levelet írt José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének, az agrárminiszter pedig Mariann Fischer Boel agrárbiztosnak. Magyarország kompromisszumos megoldásként elfogadná, hogy az intervenciós tengeri egy részét a szintén aszály sújtotta Romániának és Bulgáriának adja az EU.

A várt uniós döntésig az agrártárca arra biztatja az állattenyésztőket, induljanak a Brüszszel által kiírt, bármely piaci szereplő által megpályázható intervenciós kukoricaértékesítési tendereken. A hazai vállalkozások egyébként 50 százalékos kamattámogatású hitelt és heti 20 forintos tonnánkénti tárolási támogatást vehetnek igénybe, ha éves takarmányszükségletük felét előre megveszik. A tapasztalatok viszont azt igazolják, hogy a magyar állattartók nem versenyképesek az EU-pályázatokon.

Információink szerint a mintegy 330 ezer tonnányi, múlt héten eladott terményt nagy kereskedő cégek vitték el a takarmánykeverők és az állattenyésztők elől. Korábban szó volt arról, hogy a tárca tulajdonában lévő Concordia Zrt. és Tartalékgazdálkodási Kht. egymillió tonna intervenciós EU-terményt venne meg, de a piaci körökben nagy vihart kavart tervről az FVM már nem beszél. (Habár cégeit – kisebb tételek megszerzése érdekében – állítólag indítja a további uniós pályázatokon.) Szakértők szerint az egymillió tonnás elképzelés megszellőztetése hozzájárult ahhoz, hogy Brüsszel a korábbi 150 euróról tonnánként 175 euróra növelte az értékesített intervenciós tételek minimumárát.

Az agrárminiszter szerint az élelmiszerek 15-20 százalékkal drágulnak majd az általános alapanyagár-emelkedés nyomán. Ha az árnövekedés ennél nagyobb lenne, a kormány rendkívüli (elsősorban áfacsökkentő) intézkedéseket hoz. Gráf József hozzátette: az FVM a kukoricaimporttól sem riad vissza, ha a takarmányhiányt másként nem lehet enyhíteni. Összességében 500-600 ezer tonna áru behozatala válhat szükségessé. A miniszter ez ügyben tárgyalt a washingtoni magyar nagykövettel, de a lengyelországi vásárlást sem tartja kizártnak. Fennállhat azonban a veszélye annak, hogy az importtal genetikailag módosított (GMO) kukorica kerül a GMO-mentesnek tartott magyar árupiacra.

Itthon tartanák a gabonát

Konstrukciót dolgoz ki az új termésű kukorica, illetve a jövő évi gabonafélék egy részének állami megvételére az FVM. A vásárlásban a minisztérium két cége, a Concordia Zrt. és a Tartalékgazdálkodási Kht. venne részt. Az intézkedés célja az lenne, hogy a vállalatok közreműködésével itthon lehessen tartani a megtermett gabonát. A tárca nem hozza nyilvánosságra, hogy a két cégnek pillanatnyilag mekkora (stratégiai) készlete van.

Szakértők szerint kérdéses, hogy az állami társaságok vállalhatnak-e jelentős felvásárlói szerepet az uniós gabonapiacon. Vitákat válthat ki az is, hogy a megvett terményt milyen szabályozás alapján oszthatják el az állattartók között.

Szakértők szerint kérdéses, hogy az állami társaságok vállalhatnak-e jelentős felvásárlói szerepet az uniós gabonapiacon. Vitákat válthat ki az is, hogy a megvett terményt milyen szabályozás alapján oszthatják el az állattartók között.-->

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.