Francia tőke a Gazpromban?

Francia beruházók szívesen szereznének részesedést orosz vállalatokban, például a Gazpromban – jelentette ki váratlanul Nicolas Sarkozy francia elnök, miután tegnap a Krímben tárgyalt Vlagyimir Putyinnal. Sarkozy ezt ugyanolyan teljesen természetes igénynek nevezte, mint azt, hogy orosz vállalatok igyekeznek beszállni nyugat-európai cégekbe.

Sarkozy aligha szánta támadásnak a bejelentést, hiszen a Reuters szerint a két államfő között egyértelműen baráti viszony alakult ki korábbi és mostani tárgyalásaik során. A felvetés – amire Putyin nem reagált – azonban érzékeny pontot érint: a Kreml mindig is hatalmi politikája eszközeként kezelte a Gazpromot, így aligha fogadná örömmel nyugati beruházók megjelenését.

Ugyanakkor Sarkozy szavai arra is újabb bizonyítékot szolgáltatnak, hogy a nyugat-európai országok aggodalommal szemlélik az orosz földgázipari óriáscég terjeszkedését. Ennek pontos irányát ráadásul a mamutcég vezetését érintő potenciális személycserék miatt egyre nehezebb áttekinteni. A felügyelőbizottság elnöke, Dmitrij Medvegyev miniszterelnök-helyettes a jövő tavasszal esedékes államfőválasztás egyik esélyesének számít, és az ezt megelőző – jórészt a színfalak mögött zajló – hatalmi harc elemzők szerint akkor is beleszólhat a Gazprom lépéseibe, ha végül nem Medvegyev lesz Vlagyimir Putyin utóda.

A másik nagy kérdőjel a tavaly 62 milliárd eurós forgalmat és 18 milliárdos nyereséget elért óriásvállalat igazgatóságát irányító Alekszej Miller, akit egy súlyos vesebetegség több hónapos távollétre kényszerített. Miller ugyan nemrég visszatért moszkvai irodájába, ám a cégnél azóta is mindenki a lehetséges utód személyét találgatja. Ebben a légkörben Miller helyettesei nem sok figyelmet fordítanak a napi üzletmenetre – mutat rá a Die Welt.

A konkrét ügyletek közül továbbra sincs megegyezés a juzsno-russzkojei földgázmező kiaknázásáról, ami a legfontosabb német–orosz energetikai projektnek számít. A német földgázimportot évtizedekre megoldó beruházásról még tavaly keretszerződéseket írt alá a Gazprommal az E.On és a BASF, ám a konkrét megállapodások azóta is késnek. Az orosz fél kezdetben hajlandónak tűnt arra, hogy a juzsno-russzkojei mező 25 százalékáért cserébe elfogadja az E.On magyarországi leánycégeiben kínált kisebbségi részesedést. Később – a földgázárak emelkedésére hivatkozva – értékesebb németországi aktívákat, például regionális gázelosztók részvényeit követelte: ezt az E.On elutasította, így most nagy-britanniai erőművekről folyik az egyeztetés. A BASF-fel előrébb tartanak a tárgyalások, ám egyes – a Gazprom részéről cáfolt – értesülések szerint az oroszok a Gaz de France-nál és az ENI-nél is puhatolóznak, hogy adott esetben kijátsszák egymás ellen a nyugati cégeket. VG

A Gazprom igyekszik minél magasabb árat kiharcolni azért, hogy nyugati cégeket is bevon az újabb földgázmezők kiaknázásába, míg az európaiak az általuk biztosított tőke és know-how fontosságát hangoztatják.

A Gazprom igyekszik minél magasabb árat kiharcolni azért, hogy nyugati cégeket is bevon az újabb földgázmezők kiaknázásába, míg az európaiak az általuk biztosított tőke és know-how fontosságát hangoztatják.-->