Alábecsült hiányadat
A 2006-os parlamenti választások után bejelentett kormányzati csomag többek közt adóemelésekkel, a támogatások csökkentésével és a működési költségek lefaragásával kívánta elérni a hiány több mint 3 százalékpontos mérséklését 2007-ben. Az év második felében azonban már látszott, hogy az adó- és járulékbevételek jócskán meghaladják a tervezettet, ennek fő okaként a gazdaság kifehéredését nevezték meg a szakértők. Erre több jel is utalt: egyrészt, hogy a visszaeső konjunktúra ellenére sem nőtt a munkanélküliség, másrészt pedig a legnagyobb arányban feketén foglalkoztató ágazatok – mint az építőipar és egyes szolgáltatások – körében kimutatott átlag feletti keresetnövekedés (erre egyébként a jegybank elemzői hívták fel a figyelmet).
A kedvezőbb hiányadatban nagy szerepe volt a vártnál mintegy másfél százalékponttal magasabb inflációnak is. Ez közvetlenül és közvetve is jobban növeli a költségvetés bevételeit, mint kiadásait. A magasabb árak eredményeként ugyanis a forgalomalapú adókból származó bevételek nőttek, a valamivel magasabb jövedelmek pedig az szja-bevételeket gyarapították. Az év közben lassan csökkenő állampapírhozamok a kamatkiadásokat mérsékelték, bár ez a hatás elmaradt a várttól. (A jegybanki alapkamat – amelytől a hozamok nagymértékben függnek – az év eleji 8 százalékról mindössze 50 bázisponttal, 7,5 százalékosra csökkent a januárban év végére várt 7 százalék helyett.)
A hiányt növelő tényező volt ugyanakkor a prognózisoktól jócskán elmaradó GDP-volumen-emelkedés, amely egyébként még a PM konzervatívnak minősített előrejelzését is alulmúlta. A GDP-arányos hiányszámot azonban a nominális értékre vetítik, amely összességében mégis a terv felett alakult a magas árak miatt.
Az infláció emellett hosszabb távon többletkiadásokat is generál a büdzsé számára. A várakozások kedvezőtlen alakulása miatt emelkedő bérek az apparátus működési költségeit közvetlenül is növelik, a magasabb elvárt hozamok pedig az államadósság után fizetendő kamatkiadásokat gyarapítják.
