A fokozódó geopolitikai feszültségek rövid távon volatilis olajpiacot eredményezhetnek
Donald Trump amerikai elnök pénteken a legnagyobb amerikai és nemzetközi olajvállalatok vezetőivel tárgyalt a venezuelai olajipar jövőjéről. Arról beszélt, hogy több mint százmilliárd dollárt kellene beruházni az ország olajiparába erős amerikai politikai támogatás mellett. Ez azonban vegyes fogadtatást kapott a vállalatok részéről.
A Chevron volt a legnyitottabb és a legpozitívabb, amely más amerikai cégekkel szemben még most is rendelkezik számottevő venezuelai befektetésekkel és termeléssel. A vállalat szerint a jelenlegi napi 240 ezer hordós termelését akár 50 százalékkal is növelni tudná 18–24 hónapos időtávon, ha javulnak a körülmények. Az országban szintén jelenlévő Repsol hasonlóan vélekedett, hangsúlyozva, hogy a jelenleg napi 50 ezer hordós termelését 150 ezerre tudná növelni. Az ExxonMobil ezzel szemben továbbra is „befektetésre alkalmatlannak” tartja Venezuelát, mindaddig, amíg nincsenek átfogóbb változások. Az olajcég leginkább azt sérelmezi, hogy 1940 óta, mióta először invesztált az országba, kétszer is elkobozták már a befektetéseit.
Az olyan olajipari szervizcégek, mint a Schlumberger, vagy a kereskedőcégek, mint a Trafigura és a Vitol, amelyek jelenlétéhez nem szükséges nagy beruházás, természetesen szintén teljes vállszéleséggel támogatták Trump elnök terveit. A találkozó kötelezettségvállalás nélkül zárult, jelezve, hogy a puszta politikai lendület nem elég a nagytőke mozgósításához.
A kezdeti hirtelen fellelkesedéssel szemben a találkozó megerősítette, hogy a rövid és középtávú termelésnövekedés nagyságrendileg inkább napi 100-300 ezer hordós szinten várható, az ennél nagyobb, napi egymillió hordó körüli tartós termelésbővülés pedig inkább a 2030-as évek sztorija lehet.
Mindeközben Iránban is durvul a helyzet , ahol egyre erősödnek a tűntetések, nő a halottak száma, és Washington nyíltan mérlegeli a katonai beavatkozás lehetőségét egyéb opciók mellett. Egy esetleges amerikai vagy izraeli csapás rövid távon hordónkánt 2-3 dollárral növelhetné az olaj geopolitikai felárát. Ha komolyabb csapások érnék az iráni olaj-infrastruktúrát, és Irán napi 2 millió hordós exportja veszélybe kerülne, akkor akár 10-15 dollár per hordó körül is alakulhatna ez a felár.
De mivel az alacsony olajár a Trump-adminisztráció szívügye, ezért várhatóan prioritás lesz, hogy csak olyan beavatkozás történjen, amely hosszú távon nem befolyásolhatja az olajárat, azaz az olaj-infrastruktúra támadása tabu marad.
