Constanta
Románia legnagyobb tengeri kikötője, Constanta fontos szerepet tölt be az ország külkereskedelmi forgalmának lebonyolításában. 1938-ban a teherforgalom nagyságát tekintve az európai rangsorban az ötödik helyet foglalta el, csupán két német és két francia kikötő előzte meg. Akkori éves forgalma jóval 60 millió tonna fölött volt, ezt a mai napig nem sikerült túllépni, bár a múlt év megközelítette ezt a szintet, a konténerforgalom pedig 2007-ben túllépte az 1,4 millió TEU-t. Ha a két piacvezetőt – Rotterdamot és Hamburgot – nézzük, ahol a forgalom 10 millió TEU körüli, ez nagyon szép eredményként könyvelhető el – mondta Erdélyi László, a kikötő magyarországi képviselője.
A politikai rendszertől függetlenül Constanta mindig is működött, hiszen a Fekete-tenger legjelentősebb kikötője, így az ország külkereskedelmi forgalmának nagy része itt bonyolódik. Az elmúlt években erőteljesen nőtt a távol-keleti áruforgalom is; ezek az országok ismét felfedezték, mennyivel rövidebb ez a tengeri út. Amennyiben fekete-tengeri megállással viszik az árut a Távol-Keletre, ez 10-12 nap megtakarítást jelenthet a szállításban – emelte ki Erdélyi László. A távlati fejlesztési tervekben a kikötő a közép- és a délkelet-európai térség fekete-tengeri kapujának szerepét töltheti be a távol-keleti szállítási kapcsolatok megvalósításában.
Erdélyi László bizakodó, hiszen a világ szeme kezd lassan Constantára irányulni, ezenkívül szerencsés helyzetek is adódnak – ahogyan ő nevezte. A kikötő 2007. december–2008. január folyamán szoros együttműködési megállapodást kötött a sanghajival, amely a világ egyik legnagyobb kikötője. Jó kezdeményezés volt a Magyarországon létrejött China Brand is, amely lehetővé teszi, hogy a Fekete-tengeren érkező áru elosztását Magyarországon végezzék. A Budapest–Constanta távolság mindössze 1100 kilométer, a fuvardíjakat pedig a kereslet-kínálat alakítja majd. A Dubai Ports World kikötőüzemeltető társaság konténerterminált építtetett a constantai kikötőben, és az hihetetlen ütemben fejlődik: csak 2010-ben kellett volna teljesülni azoknak a számoknak, amelyek már 2006-ban realizálódtak, már akkor túllépték az uniós várakozásokat.2007-ben adták át a világszínvonalú személyforgalmi terminált is. Constanta kikötő több nemzetközi szervezetnek is tagja, a következő lépés pedig az lesz, hogy 2008 márciusában, Miamiban csatlakozik a személyforgalmi egyezményhez.
Erdélyi László úgy véli, Magyarország Európa egyik legjobb földrajzi elhelyezkedésű országa, hiszen a Duna–Rajna–Majna-csatornának pontosan a közepén szeli át. Mi lehetne szebb, jobb lehetőség, mint egy dunai hajózás? A kirakodás, berakodás, tárolás, vámkezelés, átrakodó forgalom közvetlenül vagy közvetve, de mind kiterjed a vízi–vasúti, vízi–közúti forgalomra, ugyanakkor megjelenik a tengeri–folyami kapcsolódásban is. A legtöbb kikötőben a beérkező és kimenő forgalmat vasúton bonyolítják – Constantában azonban jelenleg felújítják a vasúti kapcsolatot.
Constanta nem tartozik az olcsó kikötők közé, esetében a gyorsaság a legfontosabb tényező. Ma már nem az a jellemző, hogy a nagy hal eszi meg a kis halat, hanem a gyors a lassút; az időtényező, a pénz és a gyorsaság átrendezheti a piacot – véli a képviselő.
A kikötő 100 százalékos állami tulajdonban van, de felmerült a kérdés, hogy részben állami, részben helyi önkormányzati tulajdon legyen – amint az a nagyobb kikötők esetében általában így is van. Erdélyi László szerint is helyes elképzelés, hogy minél nagyobb körre terjesszék ki a kikötő forgalmához, fejlesztéséhez kapcsolódó érdekeket. IV
