A magyarországi turisták megkerülhetetlen szereplői Románia idegenforgalmának, hiszen tavasszal hozzávetőleg 1,75 millió honfitársunk tett hoszszabb-rövidebb utazást keleti szomszédunknál. Ez 23 százalékos növekedés a 2006-os esztendőhöz képest, és a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött magyar vendégéjszakák száma is folyamatosan növekszik.
Hazánk évek óta csaknem az első „küldő ország” a román turisztikai piacon, Moldova csak hajszálnyival előzi meg – mondta Kerekes Gábor, a Román Turisztikai Hivatal magyarországi irodájának a vezetője. A keleti szomszédunkba tett utazások szezonja jellemzően májustól októberig tart, de számottevő a téli ünnepek alkalmából odalátogatók száma is. A pünkösdi hétvége idegenforgalmi csúcsnak számít, hiszen ekkor rendezik meg a csíksomlyói búcsút, ahová évről évre tízezrek érkeznek Magyarországról.
Hazánkból elsősorban az idősebb korosztály kel útra, jellemzően az átlagos vagy átlag feletti jövedelmű közép- és felsőfokú végzettségűek. Erdély a 18–25 évesek körében is népszerű, ők jórészt a nagy nyári rendezvényeket vagy a tucatnyi fesztivál valamelyikét látogatják. A magyar turisták átlagos romániai tartózkodási ideje – nem számítva a 24 óránál kevesebbet időző látogatókat – több mint öt nap, és naponta átlagosan 20-25 ezer forintot költenek el.
Székelyföld mellett Dél-Erdély is egyre népszerűbb úti cél, köszönhetően többek között annak, hogy az idén Nagyszeben viseli az Európa kulturális fővárosa címet. A gyógyturizmus szintén egyre hangsúlyosabb szerepet játszik, hiszen a közelmúltban jelentős befektetések történtek például Algyógyfürdőn, Félixfürdőn vagy Vízaknán, a magyarok között igen népszerű Szováta pedig továbbra is első számú gyógyturisztikai célpont.
A Romániába látogató turisták több mint 80 százaléka közúton érkezik, az ország számára ezért is döntő fontosságúak a megfelelő minőségű közutak, autópályák. Ezen a téren jelentős fejlődésre lehet számítani a következő években: a IV. számú európai közlekedési folyosó mentén (Nagylak–Arad–Temesvár–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest–Constanta) haladó autópálya várhatóan 2013-ra készül el teljesen. Ugyancsak folytatódnak a munkálatok a Nagylak–Arad–Temesvár szakaszon, valamint épül Nagyszeben és Pitesti körgyűrűje. Az észak-erdélyi sztráda építése már megkezdődött a határ menti Bihar megyében, illetve Kolozsvár környékén, Gyalu és Aranyosgyéres között. A Román Autópálya-kezelő becslései szerint 2011-ben Kolozsvárig, 2012-ben Marosvásárhelyig, 2013-ban pedig Brassóig haladhatunk autópályán. Az országba tartó látogatóknak azonban addig is felújított úthálózat áll rendelkezésére – hangsúlyozta Kerekes Gábor, hozzátéve, hogy csupán a mellékutakon lehet még gyengébb minőségű szakaszokra számítani, ez az elmúlt évekhez, évtizedekhez képest gyökeres változást jelent. A jelenlegi európai uniós költségvetési ciklusban (2007–13) a román idegenforgalom mintegy 600 millió euró fejlesztési forrásra számíthat. A koncepciókban prioritást élvez a kulturális örökség védelme és hasznosítása, a turisztikai potenciállal rendelkező természetes erőforrások fejlesztése, valamint a szálláskapacitás és a szabadidős lehetőségek bővítése. Ezenkívül mintegy 150 millió euró hívható le, ennek az országimázs-építés is része lesz, s lesz keret a turisztikai információs irodahálózat kiépítésére, valamint helyi turisztikai termékek promóciójára is. A román kormány a következő években több százmilliós turizmusfejlesztési programokat tervez, ezek elsődleges célterületei a gyógyfürdők, a hegyvidéki infrastruktúra és a síterepek, valamint a Duna-delta és a tengerpart. A turizmusfejlesztési stratégia egyébként Magyarországot kiemelt jelentőségű küldő piacnak tekinti.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.