Egyre több magyar
A magyarországi turisták megkerülhetetlen szereplői Románia idegenforgalmának, hiszen tavasszal hozzávetőleg 1,75 millió honfitársunk tett hoszszabb-rövidebb utazást keleti szomszédunknál. Ez 23 százalékos növekedés a 2006-os esztendőhöz képest, és a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött magyar vendégéjszakák száma is folyamatosan növekszik.
Hazánk évek óta csaknem az első „küldő ország” a román turisztikai piacon, Moldova csak hajszálnyival előzi meg – mondta Kerekes Gábor, a Román Turisztikai Hivatal magyarországi irodájának a vezetője. A keleti szomszédunkba tett utazások szezonja jellemzően májustól októberig tart, de számottevő a téli ünnepek alkalmából odalátogatók száma is. A pünkösdi hétvége idegenforgalmi csúcsnak számít, hiszen ekkor rendezik meg a csíksomlyói búcsút, ahová évről évre tízezrek érkeznek Magyarországról.
Hazánkból elsősorban az idősebb korosztály kel útra, jellemzően az átlagos vagy átlag feletti jövedelmű közép- és felsőfokú végzettségűek. Erdély a 18–25 évesek körében is népszerű, ők jórészt a nagy nyári rendezvényeket vagy a tucatnyi fesztivál valamelyikét látogatják. A magyar turisták átlagos romániai tartózkodási ideje – nem számítva a 24 óránál kevesebbet időző látogatókat – több mint öt nap, és naponta átlagosan 20-25 ezer forintot költenek el.
Székelyföld mellett Dél-Erdély is egyre népszerűbb úti cél, köszönhetően többek között annak, hogy az idén Nagyszeben viseli az Európa kulturális fővárosa címet. A gyógyturizmus szintén egyre hangsúlyosabb szerepet játszik, hiszen a közelmúltban jelentős befektetések történtek például Algyógyfürdőn, Félixfürdőn vagy Vízaknán, a magyarok között igen népszerű Szováta pedig továbbra is első számú gyógyturisztikai célpont.
A Romániába látogató turisták több mint 80 százaléka közúton érkezik, az ország számára ezért is döntő fontosságúak a megfelelő minőségű közutak, autópályák. Ezen a téren jelentős fejlődésre lehet számítani a következő években: a IV. számú európai közlekedési folyosó mentén (Nagylak–Arad–Temesvár–Nagyszeben–Pitesti–Bukarest–Constanta) haladó autópálya várhatóan 2013-ra készül el teljesen. Ugyancsak folytatódnak a munkálatok a Nagylak–Arad–Temesvár szakaszon, valamint épül Nagyszeben és Pitesti körgyűrűje. Az észak-erdélyi sztráda építése már megkezdődött a határ menti Bihar megyében, illetve Kolozsvár környékén, Gyalu és Aranyosgyéres között. A Román Autópálya-kezelő becslései szerint 2011-ben Kolozsvárig, 2012-ben Marosvásárhelyig, 2013-ban pedig Brassóig haladhatunk autópályán. Az országba tartó látogatóknak azonban addig is felújított úthálózat áll rendelkezésére – hangsúlyozta Kerekes Gábor, hozzátéve, hogy csupán a mellékutakon lehet még gyengébb minőségű szakaszokra számítani, ez az elmúlt évekhez, évtizedekhez képest gyökeres változást jelent. A jelenlegi európai uniós költségvetési ciklusban (2007–13) a román idegenforgalom mintegy 600 millió euró fejlesztési forrásra számíthat. A koncepciókban prioritást élvez a kulturális örökség védelme és hasznosítása, a turisztikai potenciállal rendelkező természetes erőforrások fejlesztése, valamint a szálláskapacitás és a szabadidős lehetőségek bővítése. Ezenkívül mintegy 150 millió euró hívható le, ennek az országimázs-építés is része lesz, s lesz keret a turisztikai információs irodahálózat kiépítésére, valamint helyi turisztikai termékek promóciójára is. A román kormány a következő években több százmilliós turizmusfejlesztési programokat tervez, ezek elsődleges célterületei a gyógyfürdők, a hegyvidéki infrastruktúra és a síterepek, valamint a Duna-delta és a tengerpart. A turizmusfejlesztési stratégia egyébként Magyarországot kiemelt jelentőségű küldő piacnak tekinti.
