Nem csak békecsúcs lesz Budapesten, sokkal többről van szó: minden magyar pénztárcája azonnal megérzi – így pörgeti fel Orbán, Trump és Putyin találkozója a gazdaságot
„Minden családnak az érdeke, még annak is, aki soha egyetlen mondatot nem olvasott és nem hallott a külpolitikáról, mivel semmin nem tudunk annyit keresni, mint a békén” – ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában, miután csütörtök este kiderült, Budapesten találkozik Donald Trump, az Amerikai Egyesült Államok elnöke és Vlagyimir Putyin orosz államfő. A miniszterelnök a bejelentést követően személyesen beszélt Trumppal, és megerősítette a budapesti helyszínt, amiről azt írta „készen állunk”. A téma természetesen nem más lesz, mint az orosz–ukrán háború lezárása a várhatóan két hét múlva sorra kerülő csúcson.
Budapesti békecsúcs: pozitív fejleményként élik meg a piacok
A budapesti békecsúcs hírére a piacok is azonnal reagáltak. A devizapiacon a forint azonnal erősödni kezdett, a dollárral szemben 333 alá, az euróval szemben pedig 390 alá is benézett rövid időre. A nyersanyagpiacon az olaj árát mozgatta meg a bejelentés. Az európai piacon mérvadó Brent ára a délutáni 62 dollár fölötti szintről estére 61 dollár alá, ezzel öt hónapos mélypontjára süllyedt, amit azóta is stabilan tart, jelenleg 60,5 dolláron áll.
Azaz ha nem történik érdemi korrekció sem a forint, sem az olaj árfolyamában a következő hetekben, akkor minden adott ahhoz, hogy masszív áresés jöjjön a hazai benzinkutakon. A magyarok tehát a zsebükben is érezhetik a béke közelségének hatását.
Jelenleg a Holtankoljak adatai szerint a benzin átlagos ára 579 forint literenként, a gázolajé pedig 584 forint. Tehát nem elképzelhetetlen, hogy hamarosan 560-570 körüli benzin- és gázolajárak lesznek a hazai kutakon.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy a múltban is pozitívan reagáltak a piacok az olyan jellegű hírekre, amikor felvetődött a tárgyalás és a béke lehetősége. Elég sokáig csend volt, és ezt a csendet törte meg Trump csütörtök esti bejelentése.
A piac nagyon várta már, hogy valamilyen pozitív fejlemény bekövetkezzen. Ezt most pozitív fejleményként élték meg
– fogalmazott a közgazdász, ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy ez az optimizmus meddig fog tartani. Fontos lesz ebből a szempontból, hogy mi történik pénteken napközben Washingtonban, ahol találkozik az amerikai elnök Zelenszkij ukrán államfővel. Az elemző szerint ezért ez egy törékeny optimizmus. „Az irány az egyértelmű, hogy merre mozognának a piacok, ha lenne egy tartósabb béke. De ettől sajnos messze vagyunk” – jegyezte meg.
Több tényező is az olajár esését eredményezi
Virovácz arra is felhívta a figyelmet, hogy az olajár esése három-négy tényező együttes eredménye:
- a globális gazdaság nem úgy teljes teljesít, ahogy sokan várták, az ipar, amely a legnagyobb energiafogyasztó, szinte mindenhol köhög,
- az OPEC+ közben bejelentette, hogy növeli a kitermelést, és ennek jegyében elkezdték a legnagyobb olajhatalmak felpörgetni a termelésüket, tehát a kínálat nő a piacon,
- a gázai béke ugyancsak hatással van az olajpiacra, ugyanis egy olyan övezetben sikerült a fegyveres konfliktust beszüntetni, amely az olajtermelés szempontjából kulcsfontosságú,
- ezekhez a tényezőkhöz csatlakozott a Trump–Putyin-találkozó híre.
Az elemző szerint a mostani, elmúlt 24 órán látott olajáresés, az egyértelműen az orosz–ukrán sztoriról szól. Az más kérdés, hogy meddig maradhat a mostani szinten. Bár sok minden képlékeny, az ING Banknál azzal számolnak, hogy a következő egy-másfél évben kínálati piac lesz, így kínálati bőség várható. Emiatt alacsonyabban kell állnia az olaj árának, sőt, az is benne van a pakliban, hogy még tovább esik.
Erősödhet tovább a forint a dollárral szemben
Ami a magyar gazdaságot illeti, Virovácz szerint a forint nagyon érzékenyen reagál a világban zajló eseményekre, ha azonban nyugalmasabb idők jönnek, és a Fed is tovább csökkenti a kamatokat, szemben az Európai Központi Bankkal,
az tartósan gyengülő dollárt és erősödő forintot eredményezhet.
Alaphelyzetben tehát tovább csökkenhetnének a hazai üzemanyagárok, azonban az elemző szerint kérdéses, hogy közben hogyan alakul az árrés. Az elmúlt időszakban többször is megfigyelhető volt, hogy kinyílt a kereskedők árrése, így próbálták korábbi veszteségeiket ledolgozni, ennek a veszélye szerinte most is fennáll. Ettől függetlenül inkább arra fogadna, hogy tovább csökkennek az üzemanyagárak a magyar benzinutakon.
Javulhat a Magyarország iránti befektetői bizalom
„Magyarország most történelmi pillanatot él meg: a diplomácia mellett a gazdasági jövőnk is múlhat ezen a találkozón” – hívta fel rá a figyelmet Palóc André, a Nemzetgazdasági Minisztérium szóvivője a Gazdálkodjon okosan című DPK-ban.
Szerinte ez nem csupán egy látványos diplomáciai esemény, komoly gazdasági és geopolitikai következményei lehetnek.
Kiemelte, hogy a nemzetközi olajpiac már reagált a csúcstalálkozó hírére: a Brent és WTI ára enyhén csökkent, mivel nő a remény arra, hogy béke esetén Oroszország újra nagyobb szereplő lehet az energiaszektorban. Az USA energiaügyi hivatalának előrejelzése szerint a Brent hordónkénti ára 2025 végére akár 60 dollár környékére is visszatérhet, ami enyhítheti az inflációs nyomást világszerte. A szóvivő szerint ha a békefolyamat valóban elindul, akkor a befektetők kockázati étvágya is nőhet, a tőzsdék erősödhetnek, az energiaimportőr országok (így Magyarország is) profitálhatnak a mérséklődő árakból, és a gazdasági növekedés is felgyorsulhat.
A béke már csak az energiaárak miatt is fontos
A hazai gazdasági szereplőknek már csak azért is megéri a békéért szurkolniuk, mert a magyar gazdaság szinte teljes egészében importból szerzi be az energiát, így különösen ki vagyunk téve külső sokkoknak.
Minden geopolitikai konfliktus vagy háborús kockázat, amely az energiaárak emelkedését váltja ki, és ilyenből az utóbbi években rengeteg volt, az egyértelműen hátrányos Magyarország számára.
2022-ben ezt szenvedte meg látványosan a magyar gazdaság, amikor olaj, a gáz vagy a villamos energia árának emelkedése is begyűrűzött, ami aztán az inflációban, majd az emelkedő kamatköltségekben is megjelent. Az energiaárak emelkedése mintegy 4000 milliárdot vett ki a magyar gazdaságból, tehát ennyivel kevesebbet tudott költeni az állam jóléti intézkedésere vagy beruházásokra.
