Egységes adózás

– Az elmúlt egy évben – mióta Románia az Európai Unió tagja – meglátása szerint, mely ágazatokban erősítette a román–magyar gazdasági kapcsolatokat a csatlakozás?

– A tagságunk folyamatosan fejlődött ki. Nehéz egy bizalmi dátumot hivatkozási pontnak tekinteni, főleg abban az esetben, amikor a folyamatot globálisan jellemezzük. Az unióhoz való csatlakozás egy nagyon pontosan körülhatárolt magatartást kívánt jogi, politikai és gazdasági értelemben egyaránt. Figyelembe kell venni a hosszú felkészülési időt, ami rendelkezésre állt és nem utolsósorban országaink közös érdekeit is, mint például a NATO-tagság. Ha a gazdasági oldalát nézzük, akkor meg kell jegyeznünk, hogy mindkét ország KGST-piac volt, és az EU-tagság megszerzésével mindkét ország olyan gazdasági-jogi környezetbe került, hogy ez kizárólag az előnyét szolgálta. Legfontosabb tényező, amely a két ország kapcsolatának „pezsgését” erősíti, a közvetlen környezet. Elég régóta vagyunk jó szomszédok, ez egy automatikus csereviszonyt eredményez. Ennek alapja a kölcsönös bizalom, hiszen senki nem viszi olyan helyre a pénzét, akiben nem bízik. Ez a bizalom tapasztalható az üzletemberek és a lakosság részéről egyaránt.

– Hagyományosan erősek a két ország kapcsolatai. Milyenek a kétoldalú befektetési lehetőségek?

– Példával illusztrálnám. Amikor a rendszerváltás után a volt keleti blokk országai a Nyugat felé orientálódtak – nemcsak kereskedelmi és gazdasági tekintetben, hanem az értékrendek szempontjából is –, a kereskedelmi csere értéke mindenhol csökkent, de Románia akkor is fenntartotta Magyarországgal a lehető legmagasabb szintet a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok területén. Tehát a számok tekintetében a 90-es évek felé az országok zömével 100-200 millió eurós kereskedelmi csere történt, míg Magyarországgal a tízszerese, azaz egymilliárd eurós forgalom. Ez a kiemelten magas érték folyamatosan fennállt az elmúlt években is, és elárulja, hogy megvolt az egymás iránti bizalom.

– A befektetővonzás érdekében milyen kedvezményeket kaptak az államtól az üzletemberek?

– Mindenkinek egységes adókedvezményt biztosít az állam. Az ösztönzés nem különleges engedményekben nyilvánul meg, hanem abban a bizalmi légkörben, amelynek révén a magyarok örömmel mennek Romániába üzletelni. Szerintem nagy jelentősége van a közös nyelvnek is. Romániában él a legnagyobb számú magyar kisebbség, mintegy 1,7 millió lélekszámmal. Így a befektető kényelmesen tud magyarul kommunikálni, és ez elmondható fordított helyzetben is.

– Hogyan segítette a román állam a magyar befektetőket?

– Egységes, 16 százalékos adórendszerrel, amelyet 2004 decemberében vezettek be. Tényleg ösztönzőleg hatott a befektetési kedvre. A másik fontos elem a viszonylag olcsó munkaerő. Ez minden szektorra jellemző, hiszen felzárkózó gazdaság Románia. Igaz a lakosságra, a kiskereskedelemre, de a nagyobb stratégiai befektetésekre is. Sokat számít az adórendszer, a kvalifikált olcsó munkaerő, de még fontosabb, hogy az ország gazdasága a felzárkózás folyamatában van.

– Mely területeken működik leginkább együtt a két ország? Milyen eredményekkel?

– Ahol kézzelfogható eredmények vannak a kétoldalú kapcsolatban, az a mezőgazdasági, az ásványianyag-, a vegyipari, a faáru, a textil-, az elektronikai termékek. Az elmúlt év novemberéig mintegy 4,5 milliárd euró a becsült érték. A magyar befektetett tőke értéke felülmúlja a román befektetésekét, hiszen Romániában a magyar befektetett tőke 650-670 millió euró értékű, szemben a 60 milliós román tőkével. Vegyes vállalatok tekintetében a számok közelebb állnak egymáshoz: hiszen Romániában 7800-7900 magyar, Magyarországon pedig 6000 román cég működik ilyen formában.

– Az ország egyik kedvező természeti adottsága a Constantábann lévő fekete-tengeri kikötő, amely iránt egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható…

– Nagyon nagy az érdeklődés a szabad kikötői zónára vonatkozóan. Folyamatosan fejlődik, és a legnagyobb fekete-tengeri kikötőnek számít. Érzékelhetően nőtt a folyami hajózás iránt is a kereslet, azonban itt is említhetjük a „közös” találkozási pontokat, amelyeket érdemes lesz kihasználni, hiszen a folyami áruszállítás nagyon fontos útvonala a Duna–Majna–Rajna-szakasz. Budapesten már többször rendeztek kikötői napokat, ezeket mindig nagy érdeklődés övezte. Egyre több üzletember vásárol, fektet be vagy éppen raktároz Constantán. Érdemes megemlíteni a hely multikulturális jellegét is, hiszen több nyelven beszélnek, és rendkívül nyitott hozzáállással fogadják a befektetőket.

– Nemcsak a fővárosban és környékén polarizálódik a gazdasági fejlődés, hanem egyre több város tölti be a gazdasági központ szerepét régiós viszonylatban is. Melyek ezek?

– Constanta, Bukarest, Temesvár hihetetlenül fejlődik. Kolozsvárott nemrég nyitotta meg kapuit a TriGranit építette pláza. Ezekben a gazdaságilag fontos városokban jól beszélnek magyarul, könnyen megértetik magukat a befektetők is, akiket pedig motivál az erős piac. Az önkormányzatok nem kis mértékben támogatják a befektetőket! A lakosság nagyobb mértékben költ, mint valaha. Nem utolsósorban az is elmondható, hogy jól képzett munkatársakra lelhetnek odakinn. Ezért sok más európai befektetőt is vonz Románia. A Nokia-gyártól „zeng” egész Európa. Hihetetlenül hangozhat, de folyamatosan nő azon magyar állampolgárok száma, akik Romániában munkát vállalnak, hiszen hatalmas munkaerőigény van a nagyméretű beruházásoknak köszönhetően.

Népsűrűség: 91/km2

Etnikai összetétel:

Román ajkú : 89,5

Magyar: 6,6

Más nemzetiség: 3,9

Államforma: köztársaság

Teljes terület: 238,301km2

Hivatalos nyelv: román

Fizetőeszköz: LEU (RON)

Fővárosa: Bukarest

Lakossága: 1,9 millió

Megyék száma: 42

Városok száma: 319

Község: 2851

Főbb városok: Iasi, Constanta, Cluj-Napoca, Timisoara, Galati, Craiova, rasov, Ploiesti, Braila

Munkaerőpiac / foglalkoztatott

lakosok száma : 4575

munkanélküliek száma: 461

munkanélküliségi ráta: 5,2

Népsűrűség: 91/km2

Etnikai összetétel:

Román ajkú : 89,5

Magyar: 6,6

Más nemzetiség: 3,9

Államforma: köztársaság

Teljes terület: 238,301km2

Hivatalos nyelv: román

Fizetőeszköz: LEU (RON)

Fővárosa: Bukarest

Lakossága: 1,9 millió

Megyék száma: 42

Városok száma: 319

Község: 2851

Főbb városok: Iasi, Constanta, Cluj-Napoca, Timisoara, Galati, Craiova, rasov, Ploiesti, Braila

Munkaerőpiac / foglalkoztatott

lakosok száma : 4575

munkanélküliek száma: 461

munkanélküliségi ráta: 5,2-->