Cégek békéltetése – ezúttal a kkv-knak kedvezett a jogalkotó

Tehát 2026. január elsejétől már nem csak fogyasztó – természetes személy – vásárló fordulhat a fogyasztóvédelemről szóló törvény (Fgytv.) szerinti fogyasztói jogvitája rendezése érdekében a békéltető testülethez – kérve a testület ingyenes és gyors eljárását, a végén ajánlását vagy kötelező határozatát –, hanem mikro-, kis- és középvállalkozás (kkv) is. A jogalkotó szerint ez a jogszabályváltozás biztosítja a kkv-cégek számára, hogy „a jogvitáik” a bírósági útnál egyszerűbb, gyorsabb és költségkímélő módon rendezhetők legyenek. Magyarul, ha bajuk van a termékkel, szolgáltatással, ne kelljen perelniük, hanem az alternatív vitarendező fórumokat, a békéltető testületeket dolgoztathassák. Idáig szép és jó is lehet az elképzelés, de a kivitelezhetőség szintjén számos bizonytalansággal szembesül a jogalkalmazó, értve utóbbin a kkv-cégeket és a békéltető testületeket is. Várható nem kevés bizonyítással kapcsolatos bonyodalom, mert a jogalkotói indokolást illetően nincs olyan egzakt jogszabályi definíció, amely a „kvázi” fogyasztói minősülést meghatározná. Olyan van, hogy ki minősül fogyasztónak: összhangban az európai uniós joggal, sommásan fogalmazva csak az a természetes személy, aki szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül jár el, köt szerződést egy másik vállalkozással. Amúgy pedig biztosan jó dolog eljárásjogi szinten fogyasztónak minősülni, de végső soron azt, hogy mi jár és mi nem, azt az irányadó anyagi jogszabályok rendezik. És utóbbiak kötik a békéltető testületeket is. Adódhat a költői kérdés, hogy akkor mi értelme az újításnak, a békéltető testületek terhelésének.

Mielőtt tehát a kkv-cégek nagyon megörülnének annak az új lehetőségnek, hogy békéltető testülethez fordulhatnak, érdemes tudatosítaniuk, hogy attól még, hogy eljárásjog szintjén jogosulttá váltak békéltető testülethez fordulni, az anyagi jogi jogosultságaik nem bővültek, ők maguk nem váltak fogyasztóvá. Marad rajtuk például a bizonyítási teher, ha kellékszavatossági igényt kívánnak érvényesíteni, méghozzá attól függetlenül, hogy 2024. augusztus 22. napjától szintén nekik kívánt kedvezni a hazai jogalkotó, mert céges vásárlásoknál, vagyis B2B (business to business) relációban is generálisan két év kellékszavatosságot biztosít a magyar Ptk. a kkv-cég vásárlók számára. De hiába vásárol például hűtőszekrényt mondjuk egy kkv-cég „kvázi fogyasztóként” –  értsünk ez alatt bármit is –, mert az ő hűtőszekrény-vásárlása nem fog a kötelező jótállásról szóló jogszabály hatálya alá esni, lévén oda csak a fentebb hivatkozott, a Ptk.-definíció szerinti természetes személy fogyasztó hűtőszekrény-vásárlása tartozik. Ami pedig a gyártói garanciát illeti, arra sem hivatkozhat automatikusan a kkv-cég, főleg, ha a termék gyártója kizárólag háztartási, kizárólag fogyasztó általi felhasználásra szánta a termékét, és erről mondjuk még tájékoztatást is biztosított. 

Méghozzá az, amely „közszolgáltatást vesz igénybe, vagy a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenység keretében terméket vásárol, használ, igénybe vesz vagy a termékkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje”. Ezzel párhuzamosan hatályban maradt az Fgytv. azon előírása is, miszerint a békéltető testület nem másban, hanem csakis az Fgytv. szerinti „fogyasztói jogvitákban” jogosult eljárni. Fogyasztói jogvitának pedig a törvényi meghatározás szerint a fogyasztó és a vállalkozás közötti adásvételi vagy szolgáltatási szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy, valamint a fogyasztó és a vállalkozás között külön megkötésre kerülő adásvételi vagy szolgáltatási szerződés hiányában a termék minőségével, biztonságosságával, a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, a szolgáltatás minőségével összefüggő vitás ügy minősül. Vagyis a békéltető testületek hatáskörét illetően szintén adott némi bizonytalanság, mert nem egyértelmű, hogy kkv-cégek milyen jogvitájában van hatáskörük a békéltető testületeknek eljárni és ajánlást vagy kötelezést hozni. Ajánlást vagy kötelezést is azonban az irányadó anyagi jogi rendelkezések alkalmazásával, márpedig a kkv-cég – ahogy fentebb említettem – nem válik anyagi jogi fogyasztói jogosultságok alanyává csak azért, mert hazánkban idén január elsejétől békéltető testületi eljárás megindítása iránt kérelmet adhat be. 

Bár prioritás a kkv-k védelme, eddig sem a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium nem segítette őket érdemi információval a témában. A fogyasztóvédelem margójára végül annyit, hogy maguk a békéltető testületek többleterőforrást a várhatóan megugró ügyteher kezeléséhez nem kaptak. Márpedig várhatóan számos kkv-cég él majd az új lehetőséggel, ami a békéltető testületi eljárások lassulását eredményezheti, amely körülmény aligha járul hozzá az érdemi fogyasztóvédelemhez, beleértve a természetes személy fogyasztók fogyasztói jogvitájának gyors és ingyenes, alternatív rendezésének a lehetőségét.