Koszovó Európa Palesztinája

Hosszú távon akár fényes jövő elébe is nézhet a függetlenségét vasárnap kikiáltott Koszovó, megfelelő gazdaságpolitika esetén. Rövid távon szemlélve azonban a helyzete igencsak nyomorúságos. A kétmillió lakosú új állam 2,2 milliárd dollárra becsült GDP-jének egynegyedét a külföldön dolgozók hazautalásai adják. A munkanélküliséget 40-50 százalékosra becsülik, a havi átlagbér 220 dollár (40 ezer forint) körüli, és az országnak jelenleg gyakorlatilag semmilyen, nemzetközileg versenyképes termelése nincs. A helyzetet az elterjedt korrupció, a burjánzó feketegazdaság, a népesség igen alacsony iskolázottsága és a naponta gyakran több órán át tartó áramkimaradások teszik szinte tragikusan reménytelenné.

Koszovó még évekig a nemzetközi szervezetek köldökzsinórján lógó protektorátus maradhat, egyfajta „európai Palesztina” (remélhetőleg robbantások nélkül). Akárcsak a zsidó államról leválni próbáló arab alakulat, a volt szerb tartomány is azonnal összeomlana, ha a nemzetközi közösség nem pénzelné. Az ENSZ tavaly 220 millió dollárt fordított a koszovói misszióra, az EU 205 millió eurót költ az igazságügyi rendszer felépítésére létrehozandó rendőrségi-ügyészségi-bírósági projektjére (az EULEX-re). További 325 millió eurót ígér átutalni az unió a jogállam intézményrendszerének kiépítésére 2010-ig, 150 millió eurót pedig a lerobbant közlekedési infrastruktúra megújítására. Mindezt azok után, hogy 1999-től 2007 végéig az EU a bizottság számításai szerint már 1,8 milliárd eurót költött Koszovóra. Brüsszel júniusra nemzetközi donorkonferencia összehívását tervezi az új állam szükségleteinek fedezésére.

A hosszú távú jövő azonban nem olyan sötét, mint a jelen. Elsősorban azért, mert a lakosságot óriási optimizmus és reménykedés töltötte el a függetlenség kikiáltása miatt. Megfelelő gazdaságpolitika esetén az igen fiatal népesség számára (a lakosság fele 25 éven aluli) a jelentős ásványkincskészlet kitörési pont lehet. Először azonban ki kell építeni az önálló állam intézményrendszerét és fizikai infrastruktúráját, és ez nem kis feladatnak ígérkezik. Koszovónak egyelőre nemzetközi telefon-előhívószáma sincs (Monacóéval kénytelen osztozni, talán azért, mert néhány éve a francia Alcatel kapott megbízást a hálózat kiépítésére). Ennél sokkal súlyosabb hiányosságok is mutatkoznak azonban: a leendő EU-s közigazgatásnak kell megteremtenie a komplett állami intézményrendszert. Alighanem uniós forrásokat igényel majd egy nagy ligniterőmű négymilliárd euróra becsült felépítése is – ennek 2012-re tervezett beüzemelésétől remélik az állandó áramkimaradások teljes felszámolását. UGy

Az Ibartól északra fekvő területeken többségben élő szerbek szintén jelentős konfliktusforrássá válhatnak, ha a NATO-békefenntartók komolyan veszik, hogy megakadályozzák Koszovó felosztását.

Az Ibartól északra fekvő területeken többségben élő szerbek szintén jelentős konfliktusforrássá válhatnak, ha a NATO-békefenntartók komolyan veszik, hogy megakadályozzák Koszovó felosztását.-->