Koszovó megosztja az EU-t

Spanyolország nem fogja elismerni Koszovó vasárnap kinyilvánított függetlenségét – jelentette ki már az uniós külügyminiszterek tegnapi ülése előtt Miguel Angel Moratinos külügyminiszter. Madrid törvénytelennek tartja az egyoldalú függetlenségi határozatot, leszögezve, hogy arról vagy Szerbiával kellett volna megállapodnia a koszovói vezetésnek, vagy az ENSZ Biztonsági Tanácsának kellett volna határoznia róla. (George W. Bush amerikai elnök viszont közölte: az Egyesült Államok támogatja a független Koszovót.)

Spanyolországon kívül előreláthatólag legalább öt EU-tag – Ciprus, Görögország, Szlovákia, Bulgária és Románia – utasítja majd el Koszovó elismerését. A balkáni diplomáciában legaktívabb uniós nagyhatalmak – Nagy-Britannia, Francia-, Német- és Olaszország – azonban várhatóan az elsők között fogadják el az új országot. Pristina szerint összességében akár száz ország is elismeri majd mint a világ 193. független államát; a hetediket, amely az egykori Jugoszlávia romjain jött létre.

Tegnap azonban Angela Merkel német kancellár azt mondta, hogy Berlin csak az egységes uniós álláspont kialakítása után határoz Koszovó elismeréséről. David Miliband brit külügyminiszter szintén nem nevezett meg konkrét időpontot, hangsúlyozta viszont, hogy az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a nyugat-balkáni régióban. A közös uniós állásfoglalás kialakítását a külügyminiszterek tegnap, a lapzártánk idején még tartó találkozón kísérelték meg.

A találkozó alapvető tétje nem Koszovó elismerése volt (lévén ez tagállami hatáskör). Ehelyett egy olyan nyilatkozat megfogalmazására törekedtek, amely egyszerre kínál perspektívát a formálódó új államalakulatnak és szavatolja az Ahtisaari-tervben foglalt elveknek – így a hatékony kisebbségvédelemnek – a maradéktalan teljesülését. Ezzel együtt kellő mozgásteret is kell biztosítania az EU-tagoknak ahhoz, hogy az általuk kívánatosnak tartott módon járjanak el – mutat rá a BruxInfo.

Uniós diplomaták szerint nem lehet kérdéses, hogy idővel Pristinának is fel kell ajánlani a stabilizációs és társulási megállapodás kitárgyalásának a lehetőségét, és ezt már most jelezni kell. A találkozó előtt Ciprus hozzáállása adott okot a legtöbb aggodalomra: a szigetország oly ellenségesen viszonyult már magának az elismerésnek a kérdésfelvetéséhez is, hogy a közös nyilatkozat megszületését sem lehetett biztosra venni.

Bernard Kouchner francia külügyminiszter Európa nagy sikereként értékelte a függetlenség kikiáltását, hozzátéve, hogy az Szerbia számára sem vereség.

A szerb ellenállás, illetve a Moszkvával kötött szövetség kapcsán Per Stig Moller dán külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Szerbia tudja: Európának, nem pedig Oroszországnak válik majd részévé. Olli Rehn bővítési biztos pedig az integritásukat féltő államokat igyekezett megnyugtatni azzal, hogy Koszovó „különleges eset”, amely semmiképpen nem jelent precedenst a világ többi, függetlenedni vágyó régiói számára.

Az uniós vezetők egyúttal nyugalomra intették a térség lakosait. A szerb fővárosban a Reuters jelentése szerint tegnap mintegy hétezer, albánellenes szlogeneket skandáló tüntető tiltakozott Koszovó elszakadása ellen, és nyugati nagykövetségeket kövekkel dobáltak meg. A Boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukában a tüntetők rendőröket dobáltak meg, akik megakadályozták betörésüket az amerikai konzulátusra. Koszovó többségében szerbek lakta városában, Mitrovicában tegnap szintén ezrek vonultak az utcára, miután vasárnap kézigránátokkal támadták meg az ENSZ és az EU épületeit. VG

Szerb és albán nacionalista csoportok egyaránt arra figyelmeztettek, hogy készek érdekeik fegyveres védelmére, a 16 ezres NATO-haderő azonban vélhetően elejét tudja majd venni a komolyabb összetűzéseknek.

Szerbia kizárta a fegyveres fellépést, a gazdasági szankciókra viszont akciótervet dolgozott ki.

Szerb és albán nacionalista csoportok egyaránt arra figyelmeztettek, hogy készek érdekeik fegyveres védelmére, a 16 ezres NATO-haderő azonban vélhetően elejét tudja majd venni a komolyabb összetűzéseknek.

Szerbia kizárta a fegyveres fellépést, a gazdasági szankciókra viszont akciótervet dolgozott ki.-->