Az európai felzárkózás útján

Bulgária jól halad az európai felzárkózás útján – ebben nagyjából egyetértenek az elemző közgazdászok. Az ország gazdasága tavaly ugyan alighanem „csupán” 5,5 százalékkal bővült (pontos adatok csak márciusra várhatók), szemben a tavalyelőtti 6,1 százalékkal, de a növekedés stabilnak és fenntarthatónak tűnik: ez évre ismét 6 százalék körüli érték várható. Ez utóbbi megvalósulása persze erősen függ attól, hogy mennyire súlyos gondokat okoz Kelet- és Közép-Európában az amerikai jelzáloghitel-válságból kiinduló globális pénzpiaci felfordulás.

Bulgária ugyanis globális hitelszűke esetén az egyik leginkább sebezhető országnak tűnik a folyó fizetési mérleg rendkívül magas hiánya miatt. Ezt alapvetően az ország által alkalmazott árfolyamrendszer, az úgynevezett valutatanács okozza. A valutatanács ugyanis azt jelenti, hogy a saját valuta (leva) mennyisége nem haladhatja meg a nemzetközi tartalékok szintjét, mert a kettő között elvileg bármikor bármekkora összeget át kell tudni váltania a jegybanknak bármely irányba egy rögzített árfolyamon (Bulgária esetében a kurzus 1 leva = 1,9558 euró). Így tehát nincs önálló árfolyam-politika, de a pénzmennyiséget sem tudja a központi bank a gazdaságpolitikai céloknak megfelelően szabályozni, és „természetesen” nincs lehetőség önálló monetáris politikára sem, hiszen a kamatszintet az Európai Központi Bank határozza meg.

A valutatanács körülményei között a folyó fizetési mérleg magas hiánya az infláció felgyorsulásához vezet. Ez történt Bulgáriában is, ahol a pénzromlás üteme decemberben éves szinten már elérte a hétéves csúcsnak számító 12,5 százalékot. Még szerencse, hogy a működőtőke-befektetés (FDI) eddig a hiány nagy részét fedezte. Tavaly a 6,18 milliárd eurós, vagyis a GDP 21,6 százalékának megfelelő deficithez 5,69 milliárd eurós FDI-beáramlás társult, tehát a hiányt 92 százalékban fedezte a bejövő friss működő tőke.

Kérdés azonban, hogy az idén is lehet-e ilyen kedvező ez az arány. A szocialista vezetésű szófiai kormány 2008-ra 5-5,2 milliárd eurónyi FDI érkezésére számít, miközben a folyó fizetési mérleg hiánya aligha csökken. Ha azonban a globális pénzpiaci zavarok a feltörekvő piacokra jutó tőke mennyiségét radikálisan csökkentik (ez különösen akkor következhet be, ha az amerikai recesszió a vártnál súlyosabbnak bizonyul), akkor a Bulgáriába menő FDI is jelentősen elmaradhat a várakozásoktól, s ez az ország gazdaságának „kemény földet érését” okozhatja. A veszély kordában tartására a kormány eddig jól alkalmazta az igen szigorú fiskális politika eszközét. A bolgár államháztartás tavaly a GDP 3,8 százalékának megfelelő többletet halmozott fel, s a kabinet ez évre 3 százalék körüli szufficitet tervez. Ez az elemzők szerint feltétlenül szükséges eszköz a gazdaság esetleges túlhevülésének megakadályozásához. Dicséretesnek tartják, hogy a bolgár kormány a jelek szerint ki tud tartani a fiskális szigor mellett akkor is, amikor északi szomszédja, a túlhevülés által szintén fenyegetett Románia meglehetősen felelőtlen, laza költségvetési politikát folytat.

Plamen Orehovski pénzügyminiszter szerint nem fenyegeti válság Bulgáriát. Ez a szigorú fiskális politika mellett a magas valutatartalékoknak és a stabil (az amerikai jelzálogpiacnak nem kitett) bankszektornak köszönhető. Az elemzők azonban az idén várhatóan még a korábbiaknál is nagyobb figyelemmel fogják követni az FDI-beáramlás statisztikáit, hiszen 2008-ban valószínűleg ez lesz az ország gazdasági stabilitásának fő mutatószáma.

Az egy főre jutó GDP tavaly elérte az EU-átlag 38-39 százalékát, és egyre emelkedik (2004-ben még csak 34 százalék volt). Bulgária azonban (Romániával együtt) továbbra is az Európai Unió legszegényebb tagállama (összehasonlításul: a magyar egy főre jutó GDP tavaly az EU-átlag 63-64 százaléka volt). Az Eurostat szerint az EU négy legszegényebb régiója közül három Bulgáriában található. Ezek az északnyugat-bulgáriai és a déli központi régió (ahol az egy főre jutó GDP csupán az uniós átlag 27-27 százalékát érte el 2005-ben), illetve az északi központi régió (ahol ez a mutató 28 százalékos volt). Az ország leggazdagabb vidékének számító szófiai központú délnyugati régió egy főre jutó GDP-je is csak az uniós átlag 52 százalékánál tart – bár a felzárkózás 1997, a stabilitást megteremtő valutatanács bevezetése óta folyamatos.

Olyannyira, hogy ma Bulgária egyik fő problémájának már a gyors GDP-növekedés mellett kialakult munkaerőhiány számít. Az állástalanok aránya decemberben 5,8 százalékra süllyedt, és a munkáskezek hiánya most már sok ágazatban, illetve számos nagyvárosban a gazdasági növekedés egyik legfőbb fékező tényezője. Emilia Maszlarova munkaügyi miniszter szerint Bulgária munkaerőimportra szorul. „Munkavállalók tízezreiről beszélünk, főleg az építőiparban, az energiaszektorban és a turizmusban” – fejtegette a miniszter a közelmúltban a Reutersnek adott interjújában.

Az egykor Európa egyik szegényházának számító Bulgáriába már meg is indult a külföldi munkavállalók beáramlása. Törökök és macedónok is dolgoznak a korábban rettenetes állapotban lévő úthálózat felújításán, illetve az utóbbi néhány évben Európa-szerte népszerűvé vált fekete-tenger-parti üdülőhelyek szállodasorainak felhúzásán. Bulgária azonban 4 milliárd euró értékben új atomerőmű megépítését is tervezi az EU-csatlakozás miatt bezárandó kozloduji reaktor kiváltására – és az ország területén három nagy tervezett nemzetközi olaj- és gázvezeték is átmegy majd.

Ezek a projektek jövőre további nagyarányú építőipari fellendülést indítanak el. Ukrajnában, Moldovában, Macedóniában, Törökországban és Szerbiában máris sokan érdeklődnek a bulgáriai álláslehetőségek iránt, de a szaktárca Vietnamból, Indiából és Egyiptomból is számít munkavállalókra. Számukra még az országban jelenleg elérhető havi 350 euró (92 ezer forint) körüli nettó átlagbér is vonzó lehet. Ők lehetnek tehát azok, akik további lendületet adhatnak Bulgáriának az európai felzárkózás útján. VG