Energiaháborút hozhat a globális felmelegedés
Kockázatok. Európának fel kell készülnie egy sor jövőbeni konfliktusra, amely a globális felmelegedés és az energiaforrások szűkössége válthat ki – áll abban a jelentésben, amelyet a hét végi EU-csúcsértekezletre készítettek az unió külpolitikai vezetői. Javier Solana külpolitikai főképviselő és Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos szerint a globális felmelegedés az energiaforrásokért folytatott háborúkhoz, a szegény és gazdag országok közötti szakadék elmélyüléséhez, tömeges migrációhoz, államok összeomlásához és politikai radikalizálódáshoz vezethet.
Az energiaháborúk egyik valószínű terepeként említi a jelentés az Északi-sarkvidéket, ahol a jégpáncél zsugorodásával óriási szénhidrogénkészletek válnak fokozatosan kitermelhetővé. Oroszország és Norvégia között már eddig is súrlódásokat okozott a halászati jogok megosztása, de az energiáért folyó harcba Dánia, az Egyesült Államok és Kanada is bekapcsolódhat. Az uniónak fel kell készülnie erre a válságra – figyelmeztet Solana és Ferrero-Waldner.
A globális felmelegedés a közép-ázsiai, közel-keleti és más energiahordozókban gazdag térségek destabilizálódását is magával hozhatja. Ez a téma – most első ízben – a NATO jövő havi csúcsértekezletén is szóba kerül. Egyes szakértők szerint a szövetség „csővezetékőrző” csapatokat telepíthet a problémás térségekbe, ezt azonban NATO-diplomaták cáfolják. The Guardian
