Ösztönzik a befektetéseket

A zalaegerszegi önkormányzat egyik legjobb döntése az volt, hogy a közműveit saját kézben tartja meg, hiszen a város a legjobb gazda – állítja Gyimesi Endre polgármester, aki szerkesztőségünk vendége volt. A Zalavíz Zrt. például – amelyben 80 százalékos tulajdoni hányada van a településnek – nyereséges, tavaly különböző formában mintegy 500 millió forintot hozott. A hulladékfelhasználót azonban korábban eladták egy osztrák cégnek, majd a város visszavásárolta. Kétszáznyolcvan önkormányzat részvételével – Zala megye és Vas megye déli részének települései csatlakoztak – olyan hálózatot hoztak létre, amelyben minden falunak és városnak megvan a maga szerepe. Vannak, amelyek komposztálót, depóniát működtetnek, mások hulladékudvarokat tartanak fenn, illetve válogatnak. A szennyvízcsatorna-fejlesztésben pedig 42 település fogott össze. Ez és a hulladékprogram is 2009 végére fut ki teljesen. Abban is közösek a törekvések, hogy jelentős uniós forrásokat vonnak be a projektekbe. Folyik egy vasút-áthelyezési program, s pénzt nyertek a térségi integrált szakképzési központok működtetésére is. A négy pályázatból összesen 27 milliárd forint érkezik a részt vevő települések számára. Emellett szeretnének még brüsszeli pénzt a városközpont rehabilitációjához is.

Bár a város a 90-es években elveszítette ipara jelentős részét – megszűnt többek között a ruhagyár és a Zalahús –, ma már ismét komoly potenciált mondhat magáénak. Ezt jelzi, hogy négy ipari parkja van, ebből kettő a város tulajdonában, egy a Flextronicsé, a negyedik a Ganzé. Jelentősnek számít ez utóbbi két társaság mellett a General Electric, s talán az ország legnagyobb építőipari kapacitása is a megyében található, egyik reprezentánsuk a ZÁÉV. Ennek az is oka lehet, hogy Gyimesi Endre különösen fontosnak tartja a lakásépítést. Állítja, 1994-ben ezzel sikerült első alkalommal győznie a polgármesteri választáson. Meghirdetett egy programot, amelynek értelmében a város adta a területet, a cégek pedig felépítették a lakásokat, ezek kétharmadát piaci alapon értékesítették, egyharmad városi tulajdonú bérlakás lett. Így 2003-ra már ezer ilyen ingatlannal rendelkezett Zalaegerszeg. Bevezették a költségalapú bérlakás kategóriát is, amely a lakónak drágább ugyan, mint a szociális, de olcsóbb, mint a piaci. (Azóta megfordult a trend, tavaly már túl sok, több száz lakás épült, ezek nehezen kelnek el, így jelentős, mintegy 15-20 százalékos volt az árcsökkenés a piacon.)

Természetesen a város abban érdekelt, hogy még több vállalat települjön oda; ennek érdekében befektetésösztönző programot hirdettek meg, szolgáltatáscsomagot és adókedvezményt adnak a társaságoknak.

Sikerként értékeli a polgármester az idegenforgalom fejlesztését is, ennek eredményeként már nem csak átutazó turizmus jellemzi a várost, sokan több napot is eltöltenek náluk. Ebben nagy szerepe van a fürdőnek, amely fokozatosan kínál egyre több és több attrakciót a látogatóknak – különösen az akvapark népszerű. Tavaly már 300 ezer vendégük volt. Most tervezik egy négycsillagos hotel építését, magántőke bevonásával.

Bár Gyimesi szerint alapvetően jól működik a város, és folyamatosan fejlődik, több problémával is szembe kell nézni. Ezek egyike, hogy a nagyobb cégek nem mindig találnak megfelelően szakképzett munkaerőt, különösen a speciális tudást igénylő területeken. Hasonló gond, hogy a fiatal értelmiségiek közül sokan elmennek, ezért többek között Hazavárunk ösztöndíjjal próbálják viszszacsábítani az egyetemistákat, főiskolásokat. De a legnagyobb problémát a város megközelíthetősége jelenti. Abszurdnak találja, hogy négy szomszédos ország fővárosa könnyebben megközelíthető, mint Budapest. Sok remény ugyan nincs arra, hogy a közeljövőben alapvetően megváltozik a helyzet – bár az M7-es autópálya teljes kiépítése sokat javíthat rajta. A végleges megoldást az M9-es út régóta húzódó megépítése jelentheti majd – jelentette ki.