Kiugró béremelkedés

Nagyot nőttek éves alapon a hazai keresetek, ez inflációs veszélyt is hordoz magában. A bruttó keresetek az előző havi 1,5 százalékos csökkenés után februárban 13,4 százalékkal emelkedtek – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Az első hónapok nagy ingadozását a költségvetési szférában ismét másként időzített 13. havi illetménykifizetések okozták, de a februári adatban ennek már csak kis szerepe van. A január–februári reálkereset – 7 százalékos áremelkedés mellett – 1,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, míg az előző hónapban 6,8 százalékos volt a visszaesés.

A versenyszférában is megugrottak a bruttó keresetek, az első havi 9,7-ről 14,4 százalékra. A vártnál jóval magasabb lehet így a reálkeresetek éves növekedése, ez az év második felére a mostani, zömmel kínálati jellegű inflációhoz adódva keresleti nyomást támaszthat. Ráadásul a köztisztviselői illetményalap januárban 5 százalékkal nőtt, s a versenyszférában január–februári magas jutalmakat fizettek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 197 400 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 183 200, a költségvetési szervezeteknél dolgozóké 237 700 forint.

A létszámadatokat illetően: a korábbi alacsony szint körül maradt az állami foglalkoztatottak száma, ám a versenyszféra némileg növelte a létszámot az előző hónaphoz képest. A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók január–februárban átlagosan 2,731 millióan voltak, a költségvetési szférában 713 ezren, a versenyszférában 1,937 millióan dolgoztak. A költségvetési intézményekben közel 5,7 százalékkal csökkent a létszám.

A nettó keresetek sokkal közelebb kerültek a bruttókhoz, mert nem voltak nagy adóváltozások. A magas bérkiáramlás ebben a mutatóban is tetten érhető: a januári 0,2 százalékos csökkenést a második hónap 11,5 százalékos emelkedése követte. Ha az utóbbihoz hasonló havi ütemek maradnak, a jelentős inflációs veszélyt további kamatemelésekkel reagálhatja le a jegybank.

A rendszeres juttatások növekedése a tavalyi átlagos ütem közelében van, ám akkor a reálkereseteket a magasabb infláció és az adószabályok változása mínuszba vitte – mutatott rá Keresztély Tibor, az Ecostat tudományos munkatársa. Az egyszeri juttatások szerepe jelentős, de ez a költségvetési szektorban valamivel kisebb, mint a KSH által jelzett féléves 13. havi kifizetés, ugyanis héthavi juttatást fizettek ki az állami intézmények 2007-ben, így ez év januárra csak öthavi különpénz jutott.

A torzító tényezők kiszűrése után is túl gyorsan nőnek a versenyszektorban a keresetek, bár a konjunktúra alapján ezt most nem engedhetnék meg maguknak a vállalatok – véli Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője. A feketejövedelmek kifehéredésének hatása egyre kevésbé torzítja az éves indexet, de a diplomás minimálbér bevezetése, valamint a prémiumok változó szezonalitása hatást gyakorol arra. Ha figyelembe vesszük az inflációs kockázatokat, a bizonytalan külső környezetet, a béralakulást, illetve azt, hogy mit áraz a piac, akkor a jelenlegi helyzetben is indokolt lenne további 25-50 bázispontnyi jegybanki kamatemelés, de kérdés, hogy valóban meglépi-e ezt az MNB. BD