Rázós kérdések az áramról

Olyan állami döntéseket kell hozni, amelyek az energiaárat és -biztonságot versenyképességi szempontként kezelik – jelentette ki tegnap Parragh László, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, a szervezet Reform Műhely című rendezvénysorozatának harmadik állomásán. A kamara az energia kérdését rendkívül fontosnak tartja, többek között azért, mert a magyar cégeket sokkolta az év eleji áremelés, amely a vállalkozások egyes körében hatvanszázalékos volt. Ám a drágulás mértékéről, okáról és következményéről megoszlott az előadók véleménye.

Energiaválság alakult ki – állította Karsai Béla, a Karsai Holding Zrt. vezetője –, aki szerint ennek legfőbb oka, hogy pazarló a fogyasztás, korlátozott forrásaink vannak, magas a világpiaci ár, a hazai makrogazdasági politika pedig elhibázott. A helyzet javításának kulcsa a monopóliumok letörése, meg kell tanítani a lakosságot és a fogyasztókat a takarékosságra, s leginkább az, hogy az állam tegyen a versenyképességért, ne csak beszéljen róla.

Az ellátás nincs veszélyben, már csak emiatt sem lehet válságról beszélni, legfeljebb arról, hogy átalakulási időszak van, s megemelkedtek az árak – vélte Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. igazgatója. Ennek mértéke szintén vitára adhat okot, az elmúlt harminc évben, 2004-ig ugyanis valójában reálárcsökkenés volt a világpiacon, ám tény, azóta radikális volt a drágulás. Magyarországon az év elejétől a lakosság kilenc, a költségvetési intézmények 19-20, az üzleti szféra átlagban 33 százalékkal fizet többet az áramért, bár kétségtelen, vannak, akik hatvan százalékkal. A kutató szerint elhibázott lépés lenne, ha az állam eltérítené az árakat a valós világpiaci folyamatoktól, inkább a kevésbé energiaigényes ágazatokban kellene termelni, bár a hazai gazdaság energiafelhasználása kevésbé pazarló, mint az a köztudatban van.

Nincs válság – szögezte le Kaderják Péter, a Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője –, de azon nem lehet csodálkozni, hogy a vállalkozások a drágulást nagyon rosszul élik meg. S az valóban magyarázatra szorul, hogy a magyar nagykereskedelmi árak miért magasabbak 15-20 százalékkal, mint Németországban. A tüzelőanyag árának emelkedése, a balkáni kereslet növekedése csak részben adhat választ, sokkal inkább a piacszerkezetben kell keresni a megoldást, hiszen mind nagy-, mind kiskerszinten speciális és monopolizált a piac. Szerinte az ágazat szereplőit „brutális” versenyre kellene kényszeríteni.

Lengyel Gyula, a Magyar Villamos Művek Zrt. igazgatóságának tagja viszont azt állította, hogy állami kontroll – és az MVM – nélkül még drágább lenne az áram, s a versenyt nem a monopólium akadályozza, hanem az energiahiány. Ezért erőműveket kellene létesíteni, leginkább atomerőművet. ABCs

Az állam energiaár-szabályozó szerepe

Az MVM mennyiben „tehet” az energia áráról

Hogyan védhetik ki a cégek a költségeik növekedését

Pazarló-e a magyar gazdaság energiafelhasználása

Az állam energiaár-szabályozó szerepe

Az MVM mennyiben „tehet” az energia áráról

Hogyan védhetik ki a cégek a költségeik növekedését

Pazarló-e a magyar gazdaság energiafelhasználása-->