Igen az ÁSZ 2007-es tevékenységére - Nem az áfa-csökkentésre
Kovács Árpád, az ÁSZ elnöke az ülésen felvetette: a tervezett országgyűlési határozati javaslatot egy ponton módosítani kell, ki kell venni belőle, hogy a számvevőszék vizsgálhassa a kormánytisztviselők vagyongyarapodását.
Kovács Árpád elmondta: a tavalyi számvevőszéki ellenőrzések visszatérő tapasztalata az, hogy a sürgető szerkezeti reformok, így például a nagy ellátórendszerek megújítása, az adórendszer megreformálása nehezen haladnak, a reformlépéseket nem készítik elő megfelelően és azok együttesen nem adnak ki konzisztens lépéssorozatot. Az ÁSZ elnöke hangoztatta: hiányoznak a hatástanulmányok az egyes intézkedések bevezetése előtt, így sok esetben csak megszorító jellegű, takarékossági intézkedésekre kerül sor.
Az elnök rámutatott: az ÁSZ kiemelt feladata az egyes évi költségvetések ellenőrzése, tavaly is a legjelentősebb ellenőrzési munkák között szerepelt a 2006-os költségvetés zárszámadásának ellenőrzése, illetve a 2008-as büdzséről szóló törvényjavaslat véleményezése. Aláhúzta: a 2006-os zárszámadás kapcsán számos, a korábbi években is felmerült probléma visszaköszönt, így például a tervezett államháztartási hiánycélt sem sikerült tartani, sőt a költségvetési törvényt az Országgyűlés két alkalommal is módosította, ami érintette a költségvetés főösszegeit és hiányának mértékét.
A 2008-as büdzsét illetően pedig kiviláglott, hogy a javaslatban, akár csak a korábbi évek büdzséjében nem volt nyomon követhető a konvergenciaprogram intézkedéseinek hatása. Tállai András (Fidesz) hozzászólásában kiemelte: az ÁSZ ellenőrzési tevékenysége napjainkban is az egyik legfőbb támasza a parlamenti munkának. A képviselő szerint a jelentésekből is látszik, hogy a központi kormányzati átalakítások nem szolgálták az átláthatóságot, a közpénzek jobb felhasználását.
Kékesi Tibor (MSZP) dicsérte az ÁSZ-jelentéseket, véleménye szerint korrekt és világos az Állami Számvevőszék tevékenysége, a jelentések megbízható alapot adnak a parlamenti munkához. A parlamenti bizottság az ülésen egyúttal a szocialista és a szabad demokrata képviselők szavazataival elvetette azokat az ellenzéki javaslatokat, hogy az élelmiszerek jelenlegi 20 százalékos áfa-kulcsát csökkentsék 5, illetve 10 százalékra. Ezzel a javaslattévők szerint mérsékelni lehetne a világpiacon jelentkező nagy arányú élelmiszerár-emelkedés hatását.
Az élelmiszerekre kivetett áfa Magyarországon kiugróan magas, Németország, Lengyelország, Spanyolország vagy Franciaország ennél jóval alacsonyabb, 3-9 százalék közötti áfa kulcsot alkalmaz, és az EU átlagos áfája is 8,8 százalék az élelmiszereket tekintve.
Csobánczy Péter, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője kiemelte: a pénzügyi tárca a fideszes honatyák egyik áfa-csökkentési javaslatát sem támogatja. Általánosságban hangoztatta: az élelmiszerek áfájának ilyen arányú mérséklése veszélyeztetné a konvergenciaprogramban megfogalmazott államháztartási hiánycélok teljesítését, másrészt a mostani kompenzációs felár is biztosítja a mezőgazdaságban a tehernövekedés mérséklését.
Varga Mihály (Fidesz) kiemelte: a főosztályvezető válaszából is látszik, hogy a kormányzat nem hajlandó olyan alapvető kérdésekkel foglalkozni, mint az élelmiszerek árrobbanása, holott még olyan gazdag állam, mint Nagy-Britannia kormánya is napirendre tűzte a kérdés áttekintését.
Kovács Tibor (MSZP) viszont azt emelte ki, hogy az áremelkedés a világpiac strukturális gondjaiból fakad, és az egyszeri áfa-csökkentés lehet, hogy a fogyasztók helyett a kereskedőknek kedvezne.
