Májusi infláció: nekünk már nem nyolc, de még mindig hét

Január óta ez a legmagasabb éves pénzromlási ütem, havi alapon február mutatott ugyanekkora értéket, azóta enyhe csökkenés volt tapasztalható. Idén, az első öt hónapban, átlagosan 6,9 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Eddig kilógott Magyarország a sorból: a régió országaiban, de az EU-ban is hónapok óta gyorsulva emelkedik az árszínvonal, míg nálunk – igaz jóval magasabb szintről – lassulásról lehetett beszélni. Míg azonban külföldön a főszerepet az energia és az élelmiszerek játsszák, nálunk ezek mellett ugyanakkora a hatósági árak emelésének hatása.

Az infláció gyorsulásában az egyik tényező az élelmiszerek jelentős, 1,9 százalékos havi, illetve tavaly január óta nem látott mértékű, 13,1 százalékos éves drágulása. Ennek egy részét magyarázzák csak az ilyenkor szokásos módon megdráguló idényáras cikkek. A járműüzemanyagok is nagy mértékben, 3,2 százalékkal drágábbak lettek az előző havinál, ami a kőolajár újabb és újabb rekordszintre emelkedésének egyenes következménye. Hogy nem csak a szezonális árú termékek drágultak, azt az 5,6-ról 5,9 százalékra gyorsuló maginfláció is mutatja.

A gázárak áprilisra bejelentett drágulása a májusi számlákban jelent meg, az energiahordozó fogyasztói árának 7 százalékos emelkedése is hozzájárult a kedvezőtlen pénzromláshoz. A háztartási energia azonban a februárinál jóval kisebb mértékű havi áremelkedést mutattak. Mind éves, mind havi alapon csak a tartós fogyasztási cikkek ára mérséklődött. A nagy részben importcikkekből álló termékcsoport árcsökkenése azonban egyelőre elmarad attól, amit a forintárfolyam erősödése indokolna.