Hideg zuhanyt zúdított a Kreml a nyugati béketárgyalókra: „Térjetek magatokhoz, ahol már ott vagyunk, az a miénk!”
Ukrajnának és a Nyugatnak el kell ismernie az Oroszország határainak kiterjesztését követően felmerült területi realitásokat – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter a RIA Novosztyinak adott interjújában.
Az oroszok szerint a Nyugatnak el kellene fogadnia az ukrajnai háború elvesztését.
Kijevnek és nyugati támogatóinak fel kell ismerniük az új területi realitásokat, amelyek a Krím, Szevasztopol, a Donyecki Népköztársaság, a Luhanszki Népköztársaság, valamint a Zaporizzsjai és Herszoni területek Oroszországi Föderációba való beolvasztását követően alakultak ki
– mondta az orosz külügyminiszter.
A napokban Vlagyimir Putyin elnök ismét egyértelműen megerősítette: az orosz hadsereg céljai teljesen elérhetők – lehetőleg tárgyalások útján, de ha szükséges, katonai eszközökkel is
– emlékeztetett a diplomata. Megjegyezte, hogy „a kijevi hatalom csak tisztességes választások után, az érintett politikai erők, köztük az Oroszországban élő ukránok részvételével jogosult békeszerződéseket kötni. A szavazás nem lehet ürügy a tűzszünetre”.
Emellett Lavrov kiemelte az ország semleges, blokkon kívüli és nukleárisfegyver-mentes státuszának, demilitarizációjának és denacifikációjának, valamint a NATO-országok által az ukrajnai területek katonai megszállásának megszüntetése fontosságát.
Az ukrajnai konfliktus megoldására vonatkozó nyugati terv
December elején Vlagyimir Putyin a Kremlben fogadta Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottat és Donald Trump vejét, Jared Kushnert. A felek megvitatták a békekezdeményezés lényegét, de nem sikerült kompromisszumra jutniuk. Az elnök kijelentette, hogy Washington a kezdeti terv 27 pontját négy csomagra osztotta, és azt javasolta, hogy azokat külön tárgyalják.
Tisztázta, hogy szinte mindegyikkel foglalkozott, de továbbra is vannak olyan felvetések, amelyekkel Moszkva nem ért egyet.
Néhány nappal később Berlinben találkoztak az amerikai és ukrán delegációk. A beszámolók szerint a találkozót követően a nyugati országok megállapodtak abban, hogy hozzányúlnak a NATO 5. cikkelyéhez, a kollektív védelemre való joghoz hasonló biztonsági garanciákat nyújtanak Kijev területi engedményeiért cserébe. A kapcsolatfelvételek tartalmát Kirill Dmitrijev, az elnök külföldi országokkal való befektetésekért és gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja és az Orosz Közvetlen Befektetési Alap (RDIF) vezetője továbbította Oroszországnak.
Rétisas helyett krokodil, Washington helyett Florida
Trump december végén találkozott Zelenszkijjel Floridában, ami után kijelentette, hogy a két fél a kérdések 95 százalékában megegyezésre jutott. Közvetlenül a kijevi rezsim vezetőjével folytatott megbeszélései előtt Trump beszélt Putyinnal.
Az orosz elnök arra sürgette őket, hogy építsenek az Anchorage-ban elért megállapodásokra. Az amerikai vezető viszont hangsúlyozta Moszkva azon szándékát, hogy diplomáciai úton rendezze a helyzetet.
Előző nap a két kolléga ismét telefonon beszélt, melynek során Putyin kitért az ukrán fegyveres erők novgorodi megyei állami rezidencia elleni támadási kísérletére. Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy Moszkva az incidens fényében felülvizsgálja a rendezésre vonatkozó álláspontját. Az amerikai vezető később kijelentette, hogy rendkívül dühös volt, amikor értesült az ukrán támadásról. Putyin segédtisztje, Jurij Usakov szerint a beszélgetés során Trump elismerte, hogy megváltozott a Zelenszkijjel való együttműködéshez való hozzáállása.
