A magyarok sem érdekesnek, sem túlzottan stresszesnek nem tartják a munkájukat – derül ki az Európai Társadalmak Összehasonlító 2007. évi vizsgálatából, amelyben Magyarországon kívül még 18 ország vett részt. A felmérésben részt vevő több mint 34 ezer megkérdezettnek két hatfokú skálán kellett elhelyeznie a munkáját aszerint, hogy mennyire érdekes, illetve feszültségekkel teli. Nullát jelölt meg, aki szerint soha nem érdekes a munkája, míg hatost, aki mindennap annak tartja. Ugyanez vonatkozik a stresszre irányuló kérdésre is.
Összességében a 19 ország lakosai inkább érdekesnek tartják a munkájukat, mint unalmasnak, mivel válaszaik átlaga 4,4 pont volt. Az országok között nincsenek nagy eltérések, mindenesetre kiderült, hogy a magyarok közül többen vannak, akiket nem dob fel a munkájuk. Csak a lengyelek, az észtek, a bolgárok és az oroszok között vannak többen, akik unatkoznak a munkahelyükön.
Magyarországon 1518 fő vett részt a felmérésben. A minta nem, iskolai végzettség, beosztás szerint is reprezentatív – mondta el érdeklődésünkre Dencső Blanka, a Tárki Zrt. szociológusa. A háztartásbeliektől a vezető beosztásúakig, az alapfokú végzettségűektől a diplomásokig széles skálán mozogtak a megkérdezettek. A magyarok átlagosan 4,18 pontot adtak arra a kérdésre, hogy mennyire tartják érdekesnek a munkájukat. Egyedül a végzettség szerint lehetett kimutatni különbségeket a válaszadóknál. Az alapfokú végzettségűek átlagpontja 3,84, a középfokúaké 4,32, a felsőfokúaké 4,72 volt.
Az EU száműzné a stresszt
A munkahelyi stressz elleni fellépést egy európai uniós megállapodás is sürgette. Az Európai Szakszervezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel 2004. október 8-án írta alá a stressz visszaszorítását célzó keretmegállapodást. A tagállamok munkavállalói és munkaadói szervezeteinek három évük volt arra, hogy nemzeti szinten rendezzék a problémát. Uniós felmérések szerint a tagállamokban évente összességében mintegy 55 milliárd euró kárt okoznak a munkahelyeken történő balesetek, amelyek előfordulásában egyre nagyobb szerepet kap a stressz. Uniós felmérések azt mutatják, hogy a munkavállalók harmincöt százaléka érzi úgy, munkája veszélyezteti egészségét, huszonnyolc százalékuk pedig munkahelyével hozza összefüggésbe betegségét.
A felmérésből az derült ki, hogy a többi európai ország átlagához képest kevésbé stresszelnek a munkahelyükön a magyarok. A hatfokú skálán átlagosan mindössze 2,84 pontot adtak arra a kérdésre, mennyire tartják feszültségekkel telinek a munkájukat. A magyaroknál csak a ciprusiak, a szlovákok és a bolgárok dolgoznak nyugodtabban.
Az eredmény azért meglepő, mert lépten-nyomon azt lehet hallani, hogy a munkahelyek felőrlik a dolgozók idegeit. Januártól a munkavédelmi törvény arról is rendelkezik, hogy a munkaadóknak fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a dolgozókat sújtó stressz, és hogyan lehet azt elhárítani.
A jogszabály az úgynevezett pszichoszociális kockázatok között konkrétan nevesíti a munkahelyi stresszt is. A pszichoszociális kockázat a törvényi megfogalmazás szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatásokat – konfliktusokat, munkaszervezést, munkarendet, foglalkoztatási jogviszony bizonytalanságát – jelenti, amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, s lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedést okozhatnak. A kérdés az, hány munkáltató veszi komolyan, hogy elemezze ezeket a kockázatokat. Dencső Blanka kérdésünkre azt válaszolta, hogy még nem találkozott olyan munkahellyel, ahol komoly stratégiát dolgoztak volna ki a stresszhelyzetek kezelésére.
Légzőszervi panasz, megbetegedés 5,3
Bőrprobléma, megbetegedés 1,9
Hallásprobléma/hallásszervi megbetegedés 2,8
Depresszió, szorongás, stressz 6,3
Fejfájás, látásprobléma, egyéb szembetegség 5,5
Szívbetegség, szívroham, keringési rendszer probléma, megbetegedés 12,4
Vírusos, bakteriális, illetve egyéb fertőzéses megbetegedés 1,1
Egyéb panasz, megbetegedés 3,8
Forrás: Statisztikai Tükör 2008., KSH Milyen gyakran tartja a munkáját stresszesnek? (6 fokú skála, minél nagyobb a szám, annál nagyobb a gyakoriság) Németország 3,90
Finnország 3,87
Svájc 3,84
Svédország 3,80
Szlovénia 3,64
Franciaország 3,51
Belgium 3,44
Egyesült Királyság 3,40
Átlag 3,33
Norvégia 3,29
Portugália 3,22
Spanyolország 3,18
Dánia 3,17
Észtország 3,08
Oroszország 3,02
Lengyelország 2,98
Magyarország 2,84
Ciprus 3,82
Szlovákia 2,79
Bulgária 2,13
Forrás: ESS (European Social Survey)
-->
