Japán. Arcmentő jellegű megállapodás várható a G8 csoport ma kezdődő csúcstalálkozóján az egyik legnagyobb érdeklődéssel várt témában, a klímavédelemben. Az USA, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Orosz-, Német-, Francia- és Olaszország állam- és kormányfői a Hokkaidó japán szigeten tartandó találkozón várhatóan némileg előrelépnek a tavalyi heiligendammi csúcson tett vállalásukhoz képest, de korántsem olyan mértékben, amennyire azt a globális felmelegedés miatt aggódó civilszervezetek szeretnék.
Heiligendammban a G8 abban állapodott meg, hogy komolyan megvizsgálják, ki lehet-e tűzni célként az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának megfelezését 2050-re. A civilszervezetek (például a Természetvédelmi Világalap, WWF) azt javasolják, hogy most döntsenek ennek a célnak a kitűzéséről, és fogalmazzanak meg ambiciózus közbülső, számszerű célokat a fejlett országok részére (például 25 százalékos lefaragást 2020-ra). Ez utóbbi azonban gyakorlatilag kizárt, mert az USA és Japán mereven elzárkózik ettől. Washington bármiféle számszerű célkitűzést csak a fejlődő országokat is kötelező megállapodás keretében hajlandó elfogadni, mondván, a globális felmelegedés problémája globális megoldást igényel. Így a legvalószínűbb a Reuters által idézett elemzők szerint az, hogy Hokkaidón valami olyasfélét fogalmaznak meg, miszerint a világnak törekednie kell a globális kibocsátás megfelezésére 2050-re – ez már majdnem kötelezettségvállalásnak tűnhet, de mégsem az.
Az Asahi japán lap értesülése szerint a G8 emellett vélhetően abban is megállapodik, hogy csökkentik vagy teljesen megszüntetik azon ipari termékek importvámját, amelyekkel eredményesen lehet harcolni a klímaváltozás ellen. Az EU jelenleg például 22 százalékos vámmal sújtja a kisautókat, Oroszország pedig 10 százalékos vámot vet ki a napkollektorokra. Várhatóan arról is megegyezés születik, hogy több pénzt költenek az emissziócsökkentést lehetővé tevő innovatív technológiák kifejlesztésére.
A csúcs másik fő témája a globális olaj- és élelmiszerár-emelkedés lesz. A házigazda japán delegációtól származó kiszivárogtatások értelmében megvitatják, mennyiben tehető felelőssé a gyenge dollár a magas olajárakért. Német források szerint azonban a vezetők tartózkodni fognak attól, hogy ajánlásokat fogalmazzanak meg a jegybankok részére a kamat- vagy az árfolyam-politika alakítására.
A csúcs előtt a brit The Guardian megszellőztette a Világbank egyik (még bizalmas) tanulmányát, amelynek értelmében a bioüzemanyagok termelésének felfutása a korábban gondoltnál jóval nagyobb mértékben járult hozzá már eddig is az élelmiszerek drágulásához: az ebből származó árfelhajtó hatás akár 75 százalék is lehet. Egyes lobbiszervezetek a csúcs előtt arról győzködték a G8-at, hogy mondjanak ki moratóriumot az első generációs (tehát nem mezőgazdasági hulladékból, hanem terményekből készülő) bioüzemanyagokra. A Nemzetközi Valutaalap pedig arra hívta fel a Hokkaidóra induló delegációkat, hogy másfél tucat szegény ország az olaj- és élelmiszer-drágulás miatt az összeomlás szélére jutott, és további áremelkedéseket már nem bír elviselni. A csúcs az élelmiszerexport korlátozásának mérséklésére sürgeti majd az exportadót kivető országokat.
A csúcs résztvevői a DPA értesülése szerint vélhetően megállapodnak majd kötelező nemzeti gabonatartalékok létrehozásáról is. Ezeket a tervek szerint koordinált módon menedzselnék a további árrobbanások hatásainak tompítására. Jelenleg a résztvevők közül csak Japán és Németország tart fenn ilyen készleteket. UGy Jegyzet a 16. oldalon
Egyesült Államok: Bush elnök szerint a kibocsátás 2025-ben tetőzik, ez számítások szerint 30 százalékos növekedést jelent az 1990-es szinthez képest
Japán: Fukuda kormányfő szerint 2020-ra 14 százalékkal kell a 2005-ös szint alá menni, ez 1990-hez képest 4 százalékos csökkenésnek felelne meg
Európai Unió: 2020-ra 20 százalékos csökkentés a cél az 1990-es szinthez képest, ez 2005-höz képest 14,2 százalékos lefaragásnak felelne meg
Kanada: 2020-ra 20 százalékos csökkentés a cél a 2006-os szinthez képest, ez az 1990-es szinthez képest 2,7 százalékos lefaragásnak felelne meg
Oroszország: nincs számszerű célkitűzés
Egyesült Államok: Bush elnök szerint a kibocsátás 2025-ben tetőzik, ez számítások szerint 30 százalékos növekedést jelent az 1990-es szinthez képest
Japán: Fukuda kormányfő szerint 2020-ra 14 százalékkal kell a 2005-ös szint alá menni, ez 1990-hez képest 4 százalékos csökkenésnek felelne meg
Európai Unió: 2020-ra 20 százalékos csökkentés a cél az 1990-es szinthez képest, ez 2005-höz képest 14,2 százalékos lefaragásnak felelne meg
Kanada: 2020-ra 20 százalékos csökkentés a cél a 2006-os szinthez képest, ez az 1990-es szinthez képest 2,7 százalékos lefaragásnak felelne meg
Oroszország: nincs számszerű célkitűzés-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.