A szakrendelők kétségei

Nehezményezik a járóbeteg-szakrendelők, hogy míg a háziorvosok tavasz óta kapják a biztosítottak jogviszony-ellenőrzéséért járó 50 forintos díjat az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP), számukra csak szeptembertől jár ez az összeg. Az évi hatvanmillió orvos-beteg találkozásból 49 millió után jár ez a díj – egy nap egy páciensért egyszer fizetnek akkor is, ha ugyanabban az intézményben több szakrendelést vesz igénybe –, ez tetemes összeg – mondta a Világgazdaságnak Varga Imre, a szakrendelők szövetségének (Medicina 2000) az elnöke.

Attól tart, hogy nagyon rossz évet zár ez a gyógyítási szektor, hiszen az OEP-től kapott működési összegek – az ágazatot jelentősen sújtó energiaár-emelés következtében – nem fedezik a gyógyítás valóságos költségeit. Tetézi a bajt, hogy a közalkalmazottak kötelező béremelésének és a 13. havi fizetésnek a fedezetét sem kapták meg, így ezt az OEP által juttatott dologi kiadások kárára fizették ki. Gond a szakemberhiány is, emiatt több területen – ultrahang, gyermekortopédia, reuma, ortopédia – hosszú előjegyzési listák alakultak ki.

Diszkriminatívnak tartják, hogy az egészségbiztosítási alap 5,7 milliárdos megtakarításának nemrég bejelentett elosztásából kihagyták őket. Ez ellentétes a meghirdetett egészségpolitikával: lehetőleg ne kórházban, inkább az olcsóbb járóbeteg-szakellátásban gyógyítsák a betegeket.

A szövetség elnöksége felemás módon fogadta a bejelentést, hogy 16 kistérség önkormányzata több mint 14 milliárd forint európai uniós forrást kapott zöldmezős szakrendelők építésére. A borúlátás oka, hogy e kistérségekben az intézmények várhatóan 2010-es elkészültével az ország lakosságának 1,5 százaléka jut csak XXI. századi gyógyítási feltételekhez, de az is bizonytalan, hogy lesz-e orvos, szakdolgozó a működéshez. A rideg valóság ugyanis az, hogy ma még a nagyvárosokban is sok a betöltetlen állás, részidőben oldják meg a rendeléseket, és fontos kérdés, lesz-e orvos, aki a „világ végén” vállal munkát – jegyzi meg Varga Imre. Tart a nemleges választól, és úgy gondolja: jobban járt volna a lakosság és az egészségügy is, ha ezt a pénzt a meglévő száz önálló szakrendelőre és a mintegy kétszáz kórházhoz, egyetemhez integrált intézményre költötték volna, s önálló autóbuszjáratokkal oldották volna meg a kistérségben élők rendelőbe juttatását.

A Medicina 2000 attól tart, a nyertes kistérségi önkormányza-tok a vállalt ötévi működtetés után magánkézbe adják ezeket a korszerű rendelőket, hiszen a számos más intézmény fenntartása mellett erre nem lesz fedezetük. Nem a magánszférával van gondjuk, hanem azzal, hogy olyan ellátást telepítenek majd oda, amely nem a kistérségekben élő, általában szegényebb és idősebb lakosság gyógyítását szolgálja.

A tb-vel kötött szerződések módosítása folyamatban van, azt az intézmény dönti el, a többletkapacitást hol használják fel. Az OEP szerint a vizitdíj eltörlése óta 10 százalékos betegforgalom-növekedés volt a járóbeteg-szakellátásban, így az idei 112,3 milliárdos kasszát felhasználják.

A tb-vel kötött szerződések módosítása folyamatban van, azt az intézmény dönti el, a többletkapacitást hol használják fel. Az OEP szerint a vizitdíj eltörlése óta 10 százalékos betegforgalom-növekedés volt a járóbeteg-szakellátásban, így az idei 112,3 milliárdos kasszát felhasználják. Fizetik a fedezet nélküli béreket Nem az önkormányzatok dolga a közalkalmazott egészségügyiek idei 5 százalékos béremelésének és a 13. havi bér fedezetének a garantálása – mondta Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára.

A szakszervezetekkel kötött kormánymegállapodás szerint a bért az államkincstár havonta átutalja a dolgozók folyószámlájára, ám fedezetét a költségvetés nem utalta át az önkormányzatoknak. A főtitkár úgy tudja, az OEP sem kapta meg.

A TÖOSZ nem írta alá a megállapodást. Az idei bérfedezeti igény 41 milliárdos.-->