Leáll az orosz offenzíva
Orosz győzelem. Oroszország annektálja Dél-Oszétiát és Abháziát, Grúzia a jövőben kevesebb külföldi tőkebefektetéshez jut, az USA katonai tekintélye tovább gyengül – elemzők szerint ezek lesznek a legfontosabb középtávú következményei annak, hogy tegnap teljes orosz győzelem mellett gyakorlatilag véget ért a Dél-Oszétia visszaszerzése miatt indított orosz–grúz háború. Dmitrij Medvegyev orosz elnök közvetlenül azt megelőzően jelentette be a katonai offenzíva leállítását, hogy találkozott volna a hozzá látogató Nicolas Sarkozyvel, az EU soros elnöki tisztét betöltő Franciaország államfőjével.
Az elemzők szerint Moszkva totális győzelmet aratott az ötnapos háborúban, amelyet Tbiliszi a szakadár déloszét tartomány visszaszerzéséért indított, de az ott elvileg csupán békefenntartóként érdekelt Kreml aránytalanul nagy elleninvázióval és fél Grúzia elfoglalásával torolt meg. „Oroszország 80 százalékban elérte, amit akart, csak Szaakasvili grúz elnök bukását nem tudta kikényszeríteni” – nyilatkozott egy kijevi katonai szakértő a Reutersnek. Szerinte Moszkva kihasználta, hogy az EU és a NATO megosztott volt Grúzia szövetségesi rendszerbe való integrációját illetően, s ami Dél-Oszétiában történt, pár éven belül könnyen megismétlődhet a többségében orosz ajkú, Kreml-barát, ám Ukrajnához tartozó Krímben is.
Az EU külügyminiszterei csak ma ülnek össze, hogy megvitassák a pénteken kirobbant válságot, s Moszkva számára taktikailag hátrányos lett volna, ha ott egységfrontba tömörülnek a huszonhetek, a harcok leállítását követelve. Michal Thim, a prágai nemzetközi kapcsolatok intézetének szakértője úgy látja: az USA és az EU erejéből csupán tűzszünetet követelő nyilatkozatokra futotta, s most meg kell változtatniuk politikájukat a Kaukázussal kapcsolatban, hiszen Oroszország többé nem tekinthető semleges békefenntartónak a térségben. Svante E. Cornell, a stockholmi biztonságpolitikai intézet vezetője szerint az európai országoknak meg kell vizsgálniuk a lelkiismeretüket is, hiszen öt nap alatt semmit sem tudtak tenni a Nyugat mellett önmagát feltétlenül elkötelező Szaakasvili-kormány megsegítésére. A háború a világ közvéleménye számára egyértelművé tette, ki az úr a kaukázusi térségben. Michael Denison, a londoni Chatham House kremlinológusa úgy véli, az EU-ban az események után tovább folytatódik a 2004 óta tartó vita, hogy mit is lehetne kezdeni Oroszországgal.
Rövid távon az a legfontosabb kérdés, mikor sikerül érvényt szerezni a harcok beszüntetésének. VG
BP-döntés
A BP brit olajtársaság lezárta a Kaszpi-tenger térségéből Grúzián át vezető két olaj- és egy gázvezetékét. Tbiliszi korábban azzal vádolta Moszkvát, hogy a vezetékeket is bombázta, de ezt a Kreml cáfolta. A BP szerint a vezetékek sértetlenek, de most nem lenne biztonságos használni őket.
-->
