Melyik a következő dominó?

Vezető nyugati politikusok és elemzők is annak veszélyére figyelmeztettek, hogy Oroszország feltámadt terjeszkedési politikája Grúzia után más szovjet utódállamokat is érinthet. A NATO nyilatkozatban szólította fel Moszkvát, hogy vonja vissza az Abházia és Dél-Oszétia függetlenségének elismerésére vonatkozó egyoldalú döntését, Grúzia pedig visszarendelte moszkvai nagykövetét. A nemzetközi kommunikációs csatározásba beszálló Dmitrij Medvegyev orosz elnök viszont elkerülhetetlen lépésnek nevezte a grúziai tartományok orosz megszállását a Financial Timesban megjelentetett írásában, és Tbiliszit, illetve a NATO-országokat hibáztatta a feszültség fokozódásáért.

A Moszkva befolyási övezetének további erőszakos kiterjesztésére vonatkozó kérdés egyaránt húsba vágó lehet a jelentős orosz kisebbségekkel rendelkező és egyelőre egyetlen nagy nyugati szövetségi rendszerhez sem tartozó Ukrajna, Fehéroroszország vagy akár Moldova számára is – mutat rá a Die Welt elemzése. E szerint Oroszország az EU peremének folyamatos destabilizálásával, illetve az európai energiafüggés nyomatékos hangsúlyozásával próbálhatja meg rákényszeríteni a nyugati államokat, hogy tartsák tiszteletben Moszkva külpolitikai prioritásait. Napirendre kerülhet például a Krím leszakítása Ukrajnáról, Moldova egy részének annektálása, de akár az uniós és NATO-tag balti államok orosz ajkú kisebbségeinek fellázítása is.

A további orosz terjeszkedési tervek eshetőségére több nyugat-európai politikus is nyíltan felhívta a figyelmet. A jelek szerint Oroszország még mindig nem nyugodott bele a régió térképén húzódó határvonalakba – nyilatkozta a tegnap az ukrán fővárosba látogató brit külügyminiszter. David Miliband szerint Moszkvának az Abházia és Dél-Oszétia függetlenségére vonatkozó egyoldalú lépése „durva ébresztő” a világ számára – tudósít a BBC. Medvegyev orosz elnök azt állítja, nem fél egy újabb hidegháborútól, ugyanakkor leginkább az ő felelőssége, hogy kitör-e – fogalmazott meglehetősen élesen a brit diplomácia vezetője Kijevben az ottani egyetem hallgatói előtt. Francia kollégája, Bernard Kochner pedig szintén annak eshetőségére figyelmeztetett, hogy Moszkvának Grúzia után „újabb célpontjai” is lehetnek a posztszovjet országok közül, többek között a stratégiai szempontból fontos Krím-félszigetet birtokló Ukrajna.

Kijev és Moszkva között egyébként már le is zajlott az első verbális csörte, miután a grúziai akciót elítélő Viktor Juscsenko ukrán államfő a fekete-tengeri orosz hadiflotta által használt krími támaszpont 67 millió eurós éves bérleti díjának megemelését pedzegette. Az orosz diplomácia nem késlekedett nyomatékosan leszögezni, hogy az elkövetkező fél évben a bérleti feltételek bármilyen megváltoztatását szerződésszegésnek tekintenék az ukrán fél részéről – írja a Die Presse.

A Fekete-tenger körüli feszült helyzetet tovább fokozta, hogy Moszkva szerint a NATO provokatív felvonulást tart a hagyományosan orosz befolyás alatt álló vizeken. A Grúziába segélyszállítmányokat vivő amerikai hadihajók ugyanakkor „legfelsőbb utasításra” végül mégsem az orosz ellenőrzés alatt álló Potiban, hanem a 80 kilométerre délebbre fekvő Batumiban kötöttek ki.

Oroszország 2000 óta megkétszerezte a fegyverexportját, amelynek értéke tavaly már 7 milliárd dollárt ért el. Ezzel az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb exportőre lett a hagyományos harci eszközök terén.

Oroszország 2000 óta megkétszerezte a fegyverexportját, amelynek értéke tavaly már 7 milliárd dollárt ért el. Ezzel az Egyesült Államok után a világ második legnagyobb exportőre lett a hagyományos harci eszközök terén.

-->