Most megváltozott az összkép

A tartósan magas energiaárak miatt csak lassan csökkenő inflációt és a vártnál erőteljesebb európai lassulással összhangban visszafogottabb növekedést prognosztizál legfrissebb előrejelzésében a Magyar Nemzeti Bank. A fehéredés miatti statisztikai torzítás az idei év béradataiban a 2006–2007-ben tapasztaltnál lényegesen kisebb lehet, ám a háztartások vállalkozói jövedelmeit továbbra is érdemben érinthette. A növekedési pályában negatív, az inflációnál a korábbi felfelé mutató helyett szimmetrikus kockázatokat látnak. A bérek gyors emelkedése aggasztja leginkább a jegybankot. Az MNB augusztusi inflációs jelentése – az alapfeltevések tartós érvényesülése esetén – lassú dezinflációt prognosztizál.

A fogyasztói árak növekedése 2009-ben nagy eséllyel 4, 2010-ben 3 százalék körül alakulhat. A konjunktúra visszafogott élénkülésére számítanak a szakértők, a növekedés üteme várhatóan csak 2010-ben kerülhet a gazdaság kapacitásának bővülési üteme fölé. Így a kibocsátási rés a teljes előrejelzési horizonton negatív marad.

A nemzetközi környezet az év első felében kedvezőtlen irányba változott. Bár az erőteljesen ingadozó negyedéves változás okoz némi bizonytalanságot a trend megítélésében, az európai növekedés határozott lassulása egyre világosabb. E klímában a hitelezési feltételek szigorodása mellett meghatározó szerepet játszott a nyersolaj árának radikális emelkedése.

A magyar gazdaság növekedése az első fél évben lassan élénkült, ezt főként a mezőgazdaság teljesítménye és az első negyedévben még élénk ipari exportkonjunktúra eredményezte. Ám a GDP növekedése elmaradt a termelőkapacitások bővülésétől, azaz a negatív kibocsátási rés tovább tágult. A hosszabb távú kilátásokat illetően bizonytalanságra ad okot, hogy a belföldi felhasználásban nem volt határozott fordulat, így kérdéses, a lassuló európai konjunktúra mellett a hazai tényezők milyen mértékben járulhatnak hozzá a gazdaság dinamizálódásához.

A második negyedévben jelentősen emelkedett a globális inflációs nyomás. Bár a monetáris kondíciók jelentősen szigorodtak, a forintárfolyam erősödése csak részben ellensúlyozta a magasabb nemzetközi inflációs környezet hatását. Így az importált termékek ára forintban tovább nőtt. Ez továbbra is a nyersanyag és energia típusú termékkörökhöz volt köthető, a feldolgozott termékek széles körében az importárak mérséklődtek.

Az energiaárak emelkedése a termelői árakban is tükröződött, ám a negatív kibocsátási rés miatt a vállalatok az értékesítési áraikban csak részben érvényesítették a költségek emelkedését. Így a fogyasztói árindex valamivel 7 százalék alatt stagnált.

A kedvezőtlen konjunkturális helyzet ellenére a bérdinamika a második negyedévben is erős maradt a szakképzett minimálbérek emelése és a magas infláció miatt. Emellett, mivel az állásukat az elmúlt negyedévekben elvesztők alapvetően kivonultak a munkapiacról, a szabad kapacitások sem nőttek jelentősen, és ez szintén hozzájárulhatott a bérnövekedés magas üteméhez.

A munkapiacról érkező költségoldali inflációs nyomás némileg csökkent a versenyszféra javuló termelékenysége miatt. A fajlagos munkaköltségek növekedése az inflációs céllal összevetve még mindig magas, mivel az év eleji termelékenységi számokat részben átmeneti tényezők (a mezőgazdasági szektor kiugró teljesítménye) is emelték. A dinamikus nominális bérnövekedés ellenére a lakosság teljes jövedelmének reálértéke alig bővült, a csökkenő foglalkoztatottság s a béren kívüli jövedelmek stagnáló reálértéke miatt. Keresleti oldalról a jövedelemkiáramlás inflációmérséklő hatású volt, ezt a lakosság fogyasztási kiadásainak visszafogott növekedése is jól mutatja.

A prognózisban a gazdasági növekedés igen lassú élénkülését valószínűsítik a jegybanki elemzők. Arra számítanak, a belföldi felhasználás élénkülése az exportkonjunktúra lassulásánál némileg erőteljesebbnek bizonyul majd. Míg a rövid távú növekedési kilátásoknál a korábban vártnál lassabb külső konjunktúra és a visszafogott belföldi felhasználás hatását az igen kedvező mezőgazdasági teljesítmény kompenzálhatja, a májusi inflációs jelentéshez képest alapvetően negatívabbak a hosszabb távú növekedési kilátások. Egyrészt a kedvezőtlenebb külső konjunktúra és a forint árfolyamának erősödése a nettó export növekedési hozzájárulását mérsékli. Másrészt a tartósan magas olajárszint és a csökkenő foglalkoztatás a belföldi felhasználás élénkülését is viszszaveti. Számottevő kockázatát látják a szakértők annak, hogy az európai lassulás jelentősebb lesz a korábban feltételezettnél, ez a hazai növekedési pályában is érzékelhető lefelé mutató kockázatot jelent.