Óriási gáz- és kőolajlelőhelyen vitázik Románia és Ukrajna
A Bukarest által 2004-ben benyújtott kereset nyomán eddig az eljárás írásbeli szakaszát bonyolították le, a végleges döntést várhatóan a mostani meghallgatások utáni 6 hónapon belül meghozzák.
A szóban forgó sziget az Ukrajna és Románia fekete-tengeri partszakaszának találkozásától mintegy 30 kilométerre található, a Fekete-tengerben. A mintegy 12 négyzetkilométeres tengeri talapzaton lévő, 1 kilométernél kisebb átmérőjű terület 1948-ig Romániához tartozott, utána csatolták a Szovjetunióhoz, ez utóbbi felbomlása után került Ukrajnához.
Az adott körzet mintegy 10 millió tonna kőolajat és 100 milliárd köbméter földgázt rejt. Románia jelenleg évente 5,25 milliárd köbméter földgázt importál, így a szóban forgó készlet közel 20 évre fedezhetné a szükségletét.
A sokáig lakatlan területen ma mintegy 100 fő él, közöttük egy tudományos kiállítás személyzete. A tengeri jogi megítélés szempontjából egy sziklás szigetre nem terjednek ki valamely ország kizárólagos gazdasági jogai, ha az nem tud ottlakás céljára emberi települést eltartani. Bukarest szerint ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az utóbbi időben ukránok költöztek a szigetre, és ott – mint állítja – látszattevékenységet folytatnak.
A „Kígyók szigetének” is nevezett területre megfogalmazott román igényeket Kijev alaptalannal tartja. Az eljárás kimenetele szempontjából várhatóan a hüllők jelenléte is szerepet játszik.
