Tetemes összegekkel tartozunk
Bőven lehetne fedezni az utóbbi hetekben napvilágot látott tervekben szereplő adócsökkentéseket, ha sikerülne behajtani a be nem fizetett adókat és járulékokat. Adóhatósági és számvevőszéki adatokból ugyanis az derül ki, hogy tetemes és évek óta növekvő az adózók központi költségvetés felé fennálló tartozása. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal július 31-i kimutatása szerint az államnak közel 1530 milliárd forintnyi követelése van az adózók felé, igaz, ebből több mint 480 milliárd a bírságok és pótlékok összege. Hasonló tételekről számol be az Állami Számvevőszék jelentése is, amely szerint a tartozások összege tavaly év végére elérte az 1080 milliárdot. A számvevők megjegyzik: ez utóbbi tétel csaknem azonos az államadósság okozta éves kamatteherrel vagy a büdzsé éves szja-bevételének háromnegyedével.
Kérdés, mekkora esély van e hátralékok bevasalására. Az adó- és járuléktartozások felére igaz lehet az, hogy ezek az összegek már sohasem folynak be a büdzsébe – mondta Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője. Sok olyan vállalkozás van, amelynek a nyomát már bottal üthetik a revizorok, vagy a szálak egy hajléktalanszállóra vezetnek. Az APEH volt elnökhelyettese hozzátette: a tartozások egy része azzal magyarázható, hogy az adóhatósági rendszer már egy-két napos késéseket is kimutat, ezen pénzek jó része azonban záros határidőn belül megérkezik. Az adóhátralékok összege folyamatosan változik, ám az is igaz, hogy a jelenlegi tartozások között négy-öt éve húzódó ügyek is megjelennek – közölték a Világgazdaság kérdésére az APEH felszámolási és végrehajtási főosztályán.
Tény, hogy miközben az adóhatóság számos területen – többek között a behajtások, az inkaszszók és a jövedelemletiltások terén – sokat javított korábbi működésén, és tavaly az év eleji célkitűzésénél mintegy 15 százalékkal több hátralékot vasalt be az adózókon, a tartozások összértéke mégis folyamatosan emelkedik. A silány adótudatosságon kívül ennek egyik oka a tavalyi alacsony, 1,3 százalékos gazdasági növekedésben keresendő – áll az ÁSZ zárszámadásról szóló jelentésében. Sok vállalkozás számára vált ugyanis komoly kihívássá az adókövetelések rendezése, ez a fizetésképtelen vállalkozások számának alakulásából is kitűnik.
A 2008. július 31-i adóhivatali adatok szerint az összes hátralék 60 százaléka nem működő vállalkozásoknál halmozódott fel, és ugyanerre utal az ÁSZ jelentése is: tavaly a működők tartozása az összes követelésen belül csak 37 százalék volt, míg 2005-ben 42, 2006-ban 49 százalék. A számvevők szerint a múlt évben elindított adóhatósági szigornak is bőven van hátulütője, a vagyongyarapodási és az adóminimalizálók körében folytatott vizsgálatok ugyanis jelentősen növelték a beszedhetetlen tartozások összegét.
Egy-egy összeg be nem érkezésébe előbb-utóbb az APEH is beletörődik. Tavaly a felszámolás alatt állókkal szembeni követelések engedményezése, a követelések törlése, elévülés vagy méltányosság miatt több mint 355 milliárddal csökkent az adóhátralékok állománya. Gondot okoz az is, hogy az összes hátralék harmadát a késedelmi pótlékok és a bírságok képviselik, ennek harmada ugyanakkor a járulékokhoz kapcsolódik, ám az adóhivatal kimutatása ezeket is adótartozásként kezeli. Az ugyanakkor a csődtörvény és a felszámolások színvonalát tükrözi, hogy az APEH által beszedett hátralék 97,5 százalékban a végrehajtási eljárásokon realizálódott, csőd- és felszámolási eljárás során mindössze a bevétel fennmaradó 2,5 százaléka folyt be.
