Új elemek az adócsomagban

A Világgazdaság birtokában lévő, az adó- és járulékszabályok 2009. évi módosításáról szóló, jelenleg tárcakörözésen lévő tervezet és törvényjavaslat azonban tartogat meglepetéseket is.

Ezek közül első helyen egy új cégautóadó bevezetése emelendő ki. A magáncélú használat személyi jövedelemadójaként fizetett eddigi közteher átalakulna egy szélesebb bázisú, vagyoni típusú adóvá, amelyet mind a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi, mind a magánszemély azon járműve után le kellene róni, amelyre költséget számoltak el. A tulajdonos – vagy a nyilvántartásban nem szereplő gépkocsi esetén annak használója – által fizetendő 6 százalékos adó alapja a gépkocsi értéke: a gyártás évében a bekerülési érték, amelyet az ezt követő első és második évben 10-10, utána pedig évente 5-5 százalékkal kellene csökkenteni. Az új adót negyedévente önadózással kell teljesíteni, néhány esetben azonban lehetőség lenne mentesség érvényesítésére.

A munkáltatókat biztosan, ám jó eséllyel a munkavállalókat is érinti az a szigorítás, amely szerint az adómentes természetbeni juttatások széles köre után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kellene fizetni. Ezek közé tartozik az üdülési csekk, az étkezési jegy, az iskolakezdési támogatás, a helyi utazási bérlet, a képzési költségek munkáltató általi átvállalása, a lakáscélú támogatás, valamint a munkáltató hozzájárulása az önkéntes-kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztári tagdíjhoz. Ugyanez vonatkozik az országgyűlési képviselők és polgármesterek költségtérítésére is. A kormány közel 55 milliárd forintnyi bevételtöbbletet vár az ehofizetési kötelezettség kiterjesztésétől. Öröm az ürömben, hogy ezzel párhuzamosan megszűnne az adómentes béren kívüli juttatások négyszázezer forintos korlátozása. Szintén a vállalkozások számára lehet komoly érvágás, hogy a rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára emelkedne – egy fő után évente már nem 177 600, hanem 532 800 forintot kellene fizetni.

A társas vállalkozások különadójának megszüntetése mellett 2 százalékponttal emelkedne a társasági adó, így annak mértéke 18 százalék lenne. Változás az is, hogy az adót a megszűnő különadó alapja után kellene befizetni. Miközben az új adóalap lehetőséget biztosítana a veszteség elhatárolására, fejlesztési tartalék képzésére, a kkv-k beruházási kedvezményére és a kétéves gyorsított értékcsökkenési leírás érvényesítésére, számos, a jelenlegi társasági adóalap terhére elszámolható korrekciós tétel megszűnne. Ilyen többek között a céltartalékképzés és -felhasználás, az értékcsökkenési leírás korrekciója, a kapcsolt vállalkozástól kapott vagy annak adott kamat alapján történő módosítás, illetve a kapott jogdíj felének levonása az adó alapjából. Miközben a rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára nőne, megszűnne a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy a munkanélküli foglalkoztatása alapján érvényesíthető kedvezmény, a követelések értékvesztése miatti korrekció, valamint az adomány miatti kedvezmény. Ráadásul az egyéni vállalkozókra vonatkozó, az adó alapját érintő szabályok követnék a társaságiadó-szabályozás változását.

Ahogy már korábban tudni lehetett, valóban 2 millió forintra nő a 18 százalékos szja-kulcs sávhatára, ez havi 4500 forinttal növelné a nettó keresetet. Igaz, csak havi 140 ezer forintos bruttó jövedelem felett. A havi bérköltség ugyanekkora havi bruttó jövedelem mellett 6900 forinttal lenne alacsonyabb jövőre annak hatására, hogy a 32 százalékos járulékteher április 1-jétől 27 százalékra módosul. A minimálbér kétszerese feletti jövedelemrész esetében azonban maradna a jelenlegi mérték. A módosítások közé tartozik még, hogy az üzemanyagokat kivéve a jövedéki adó mértéke 10 százalékkal nőne, és megváltozna a helyi iparűzési adó szabályozása is. Az adó alapjából le lehetne vonni a kutatás-fejlesztés közvetlen költségét, ezzel párhuzamosan azonban megszűnne a jogdíjbevételek levonhatósága.

Egyéni felelősség a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésében, valamint a foglalkoztatás bejelentésében

A készpénzfizetések korlátozása

– a napi készpénz-záróállomány maximális mértéke az előző üzleti év összes bevételének 0,8 százaléka

– a munkabér és a húszezer forintot meghaladó egyéb díjazások csak bankszámlára utalhatók

– külön jogszabály készül a százezer forint feletti készpénzes kifizetések tiltásáról

Az adóbírság maximális mértéke az adóhiány 50 százalékáról annak 75 százalékára nő

Szigorodik a költségelszámolás ellenőrzése

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a maximális bírságösszeg az áru értékének 20 százaléka lesz

A végelszámolását kezdeményező cég záróbevallásának benyújtási határideje 150-ről 60 napra csökken

Bővülnek az adószám-felfüggesztési jogcímek, és rövidebb lesz az eljárási határidő

A kormány számos szigorítást és egyszerűsítést is tervez. Az evások és az átalányadózók kötelesek lennének megőrizni a számlákat, máskülönben az áru vagy szolgáltatás értékének ötödét a revizorok mulasztási bírságként szabnák ki. Az adóhatóság arra is jogot kap a tervek szerint, hogy vélelmeket állapítson meg a költségstruktúrára, vagyis meghatározza, mennyi élőmunka kell egy épület elkészítéséhez, vagy hogy mennyi anyag, energia számolható el. Amennyiben az adózó elszámolása ettől különbözik, neki kell bebizonyítani, hogy az ő költségstruktúrája is valós.

Az adózók életét könnyítené ugyanakkor a kabinet azáltal, hogy a közteheralapok száma ötről kettőre csökken: a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás alapja a munkaadói tb-járulék alapja, a munkavállalói járulék alapja az egyéni egészségbiztosítási járulék alapja lenne.

Emellett 2009-től az adóhatóság közreműködésével egyszerűsített adóbevallást is be lehetne nyújtani, ezzel párhuzamosan azonban az adóhatósági adómegállapítás (adam) jelenlegi rendszere megszűnne. A kormány számítása szerint az adóhivatal több mint hárommillió magánszemélynek nyújthatna segítséget adója bevallásában.

Egyéni felelősség a számla- és nyugtaadási kötelezettség teljesítésében, valamint a foglalkoztatás bejelentésében

A készpénzfizetések korlátozása

– a napi készpénz-záróállomány maximális mértéke az előző üzleti év összes bevételének 0,8 százaléka

– a munkabér és a húszezer forintot meghaladó egyéb díjazások csak bankszámlára utalhatók

– külön jogszabály készül a százezer forint feletti készpénzes kifizetések tiltásáról

Az adóbírság maximális mértéke az adóhiány 50 százalékáról annak 75 százalékára nő

Szigorodik a költségelszámolás ellenőrzése

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása esetén a maximális bírságösszeg az áru értékének 20 százaléka lesz

A végelszámolását kezdeményező cég záróbevallásának benyújtási határideje 150-ről 60 napra csökken

Bővülnek az adószám-felfüggesztési jogcímek, és rövidebb lesz az eljárási határidő

-->