Egyre fontosabb a magánnyugdíj - Fogytán az állami pénz!
A trendet a szakértők azzal magyarázzák, hogy az állami felosztó-kirovó rendszerek finanszírozása a demográfiai folyamatok miatt egyre nehezebb, és az így biztosított nyugellátás ma már sok helyütt nem fedezi az időskori megélhetés költségeit.
Az utóbbi években a kelet-közép-európai országok zömében létrehoztak egy magán-nyugdíjpénztári pillért, míg Nagy-Britanniában, Írországban, Dániában és Hollandiában hagyományosan nagy szerepet játszanak a vállalati biztosítások. A felosztó-kirovó rendszerek az uniós tagállamok többségében egyre kisebb részét teszik ki a nyugdíjba vonulók jövedelmének.
A brüsszeli elemzés ugyanakkor számos, a több pilléren nyugvó rendszerből adódó kockázatra is felhívja a figyelmet. Javítani kell például a biztosítottak tájékozottságát, mert jelenleg sokan az alapvető elvekkel sincsenek tisztában. El kell érni, hogy a magán-alapkezelők ne számítsanak fel irreálisan magas díjakat: évi egyszázalékos lefölözés például negyven év alatt összesen a megtakarítások 18 százalékát viszi el.
A magán- vagy önkéntes számlákon összegyűjtött összegek felhasználásának a szabályát úgy kell meghatározni, hogy az tartósan elfogadható jövedelemszintet biztosítson. Fontos azt is látni, hogy a magánmegtakarítások súlyának a növelése végső fokon nem mentesíti az államot a megfelelő nyugdíjszint garantálásának politikai felelőssége alól – teszik hozzá az elemzők.
