Méregdrága növényvédelem

Akár 70 százalékot meghaladó áremelkedést is okozhat a növényvédő szerek használatának korlátozásáról szóló új európai uniós jogszabály – állítja az EuroCare mezőgazdasági kutatóintézet új tanulmánya. A miniszteri tanács által magyar, román, brit és ír tartózkodás mellett júniusban elfogadott direktívatervezet (VG, június 24.) számos, az egészségre esetleg káros hatóanyag használatát megtiltaná a jövőben. Ez az EuroCare és számos mezőgazdasági szakember szerint a gyengébb növényvédelem miatt sok esetben a terméshozam jelentős visszaesését vonhatja maga után.

Ha a direktívára a tanács után még az ősz folyamán az Európai Parlament is áldását adja, az EuroCare előrejelzésében szereplő legpesszimistább forgatókönyv szerint a gabonafélék ára 73, a zöldségeké pedig 104 százalékkal emelkedhet, de még a visszafogottabb becslések is 20 százalékos drágulást valószínűsítenek az olyan kulcsfontosságú élelmiszerek esetében, mint a búza vagy a burgonya.

Az előre jelzett urgrásszerű áremelkedés mértéke nem meglepő, ha figyelembe vesszük az élelmiszerárak tekintetében tapasztalható piaci feszültséget, illetve az EU meghatározó szerepét a világtermelésben – kommentálta a tanulmány erlőrejelzéseit Marcel Adenauer, az EuroCare munkatársa. Jól mutatja a piaci reakciók hevességét, hogy a búzatermés 20 millió tonnás csökkenése 2005 és 2007 között 100 százalékot is meghaladó áremelkedéssel járt – tette hozzá. A kilengések az idén is folytatódtak: nyár óta a jó termés és a világpiaci spekulációk miatt a gabonaárak a kétharmadára-felére estek a magyar piacon. A gyengébb növényvédelem miatti terméskiesés következtében viszont nemcsak áremelkedéssel, de azzal is számolni lehet, hogy az EU-ból származó gabona teret veszít a világpiacon az amerikai, orosz, ausztrál, kínai vagy dél-afrikai terményekkel szemben.

A valóságtól teljesen elrugaszkodottak azok a döntéshozók, akik nem mérik fel kellőképpen, milyen súlyos hatásai lehetnek a növényvédő szerek korlátozása miatti terméscsökkenésnek a már eleve rendkívül magas élelmiszerárak és a nem túl rózsás gazdasági kilátások közepette – idézi az ECPA európai növényvédelmi szakmai szervezet vezetőjét, Friedhelm Schmidert az EurActiv. Az EuroCare-tanulmány eredményeinek fényében az ECPA felszólította az EP-t és a bizottságot, hogy készítsen független hatástanulmányt az egészségre kockázatosnak tartott növényvédő szerek alkalmazásának korlátozásáról.

A EuroCare tanulmányát megelőzően már az olasz Nomisma független kutatóintézet is előrejelzést készített az uniós növényvédelmi direktíva hatásaival kapcsolatban. Eszerint 2020-ig a búza esetében 29, a burgonyánál 33, a borszőlőnél pedig 10 százalékos terméscsökkenés várható a kártevők elleni gyengébb védelem miatt.

A szigorítások miatt ugyanis a mai hatóanyagok 65 százalékát nem lehetne felhasználni, a rovarölő szereknél pedig ezen belül csaknem 90 százalékos lenne a tiltási arány.

Ha a mai alkotóelemek nagy részét mellőzni kellene, a termelők nem tudnának előállítani megfelelő mennyiségű és minőségű gabonát – véli Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.

Többnyire ugyanis nincs megfelelő alternatíva a kieső gombaölő, illetve gyom- és rovarirtó szerek pótlására.

A termeléscsökkenés élelmiszer-dráguláshoz és társadalmi feszültségekhez vezetne, ezért a GOSZ aggályosnak tartja a változtatási terveket – állapítja meg a szervezet elnöke.

A szigorítások miatt ugyanis a mai hatóanyagok 65 százalékát nem lehetne felhasználni, a rovarölő szereknél pedig ezen belül csaknem 90 százalékos lenne a tiltási arány.

Ha a mai alkotóelemek nagy részét mellőzni kellene, a termelők nem tudnának előállítani megfelelő mennyiségű és minőségű gabonát – véli Vancsura József, a Gabonatermelők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke.

Többnyire ugyanis nincs megfelelő alternatíva a kieső gombaölő, illetve gyom- és rovarirtó szerek pótlására.

A termeléscsökkenés élelmiszer-dráguláshoz és társadalmi feszültségekhez vezetne, ezért a GOSZ aggályosnak tartja a változtatási terveket – állapítja meg a szervezet elnöke.-->