A Világgazdaságnak válaszolva, az oroszok a hét elején, az ukránok pedig tegnap jelezték – bár eltérő motivációból eredően, de hasonlóan – a piacukra jutást megnehezítő szándékukat.
Kijev azt tudatta, a fizetési mérleg összeomlóban van (január és szeptember között 14 milliárd dolláros hiánya keletkezett, kétszer akkora, mint tavaly), nem képes azt finanszírozni, ezért kénytelen lesz magasabb importvámokat, illetve -kvótákat bevezetni.
Ukrajna – amely ez év május közepe óta tagja a WTO-nak – Magyarország bázispiaca, ahova ráadásul nemcsak a nálunk megtelepedett multinacionális cégek exportálnak, de a magyar tulajdonú vállalatok számára is fontos reláció – mutatott rá Major.
Ráadásul a bázis már eleve magas: 2005-ig a kivitel esztendőkön át évi 40 százalék körüli ütemben bővült, 2006-ban már közel 60, tavaly pedig 30 százalékkal. Az export szerkezete folyamatosan javult: a kivitel durván felét a gépek, berendezések adják, s a feldolgozott termékek mintegy 40 százalékkal veszik ki részüket a forgalomból. Mint a nagykövet elmondta: azt egyelőre nem tudni, mit tervez Ukrajna, bár ígéri, a WTO-szabályok szerint lép majd.
A cikk teljes terjedelemben itt olvasható
