Lesz költségvetési plafon
Nem lehet magasabb a költségvetési kiadások 2009-re tervezett összege a 2008-as szintnél, 2010-ben és 2011-ben pedig a kiadások mértéke az adott évre várható GDP-növekedés felével emelkedhet – többek között ez szerepel abban a kapcsolódó módosító javaslatban, amelyet támogatott az Országgyűlés költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottsága tegnapi ülésén.
A pártok már hetek óta egyeztetnek az eredetileg a Szabad Demokraták Szövetségétől származó, a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényjavaslatról. Az utóbbi hetekben a felek összesen 23 módosítást nyújtottak be az eredeti jogszabálytervezethez, a tegnapi, hivatalosan a költségvetési bizottság „kézjegyét” viselő csomagot azonban mind a liberálisok, mind a bizottság többsége, mind a kormány jelen lévő képviselője támogatta. Kérdés, hogy az Országgyűlés plenáris ülése is rábólint-e a konszenzusos módosítóra a jövő hét elején.
A javaslat szerint a tárgyévet követő második évre a költségvetés elsődleges egyenlegét úgy kell meghatározni, hogy nem lehet hiány, az államadósság reálértéke pedig a tárgyévet követő második év végén nem lehet magasabb az egy esztendővel korábbinál. Ez utóbbi kitételhez lapunk tudomása szerint az MSZP ragaszkodott. A módosító szól arról is, hogy a számítások során nem kell figyelembe venni az uniós elszámolásokat, valamint a költségvetési szervek saját bevételeit. A kiadási tételeket nem befolyásolják az egyes államháztartási alrendszerek közötti elszámolások sem, így az elsődleges kiadásokból le kell számítani a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az Egészségbiztosítási Alapnak, valamint az elkülönített állami pénzalapoknak juttatott támogatásokat. Jelentős változás, hogy jövőre mégsem alakulna költségvetési hivatal, ennek feladatát egy háromtagú költségvetési tanács látná el. A három tag közül egyet-egyet jelölne – 9 éves időtartamra – a köztársasági elnök, az Állami Számvevőszék, valamint a jegybank elnöke. A szakemberek munkáját titkárság is segítené.
A rendelkezéseknek része az is, hogy a kormány köteles lenne pótköltségvetést benyújtani abban az esetben, ha a korábban jóváhagyott elsődleges többlet az adott évi GDP 0,2 százalékánál nagyobb mértékben csökken. Ez alól kivétel, ha a csökkenés magángazdasági vagy demográfiai okokból következik be. Szintén újítás, hogy az egyenlegkövetelményeket és -célokat, valamint a kiadási korlátot is csak pótköltségvetés keretében lehetne átírni.
Életre hívnának egy stabilitási és adóreformalapot is – ide a rögzített egyenlegcélon felüli esetleges többletek kerülnének 2009-ben, valamint az azt követő négy év során. A kormány pedig köteles lenne a következő évi költségvetési törvényjavaslattal párhuzamosan – először tehát 2009 őszén – az alap összegének megfelelő mértékben csökkenteni az adókat. Az erről szóló jogszabály-módosításokat az Országgyűlés elé kellene terjeszteni, tehát a végső szót a parlament mondaná ki. KR
A költségvetési tanács feladatai
- Makrogazdasági előrejelzések- Költségvetési tervezéshez kapcsolódó módszertani ajánlások
- Becslések készítése a költségvetési és pótköltségvetési törvényjavaslatokról
- Becslések készítése a parlament elé kerülő törvényjavaslatokról és módosító indítványokról
- Tájékoztatás a köztársasági elnök, az ombudsmanok és bizottságok számára, az ÁSZ és az MNB elnöke részére
- A költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabálytervek véleményezése
- Évente beszámoló készítése az Országyűlés számára
- Költségvetési tervezéshez kapcsolódó módszertani ajánlások
- Becslések készítése a költségvetési és pótköltségvetési törvényjavaslatokról
- Becslések készítése a parlament elé kerülő törvényjavaslatokról és módosító indítványokról
- Tájékoztatás a köztársasági elnök, az ombudsmanok és bizottságok számára, az ÁSZ és az MNB elnöke részére
- A költségvetési elszámolási és számviteli tárgyú jogszabálytervek véleményezése
- Évente beszámoló készítése az Országyűlés számára-->
