Szó szerint elherdálja Ukrajnában az európai adófizetők pénzét Von der Leyen, de most lebukott
Gyakorlatilag megszámlálhatlan finanszírozási lehetőség áll Ukrajna rendelkezésére a következő években, amelyeket szinte biztosan nem fog tudni törleszteni, hacsak nem nyeri meg a háború – ez derül ki abból jelentésből, amelyet szerda reggel hozott nyilvánosságra a kormány.
Ukrajna finanszírozása: szó szerint elherdálja az európai adófizetők pénzét Brüsszel
Ahogy beszámoltunk róla, a kormány a múlt szerdai ülésén hallgatta meg az európai uniós ügyekért felelős miniszter jelentését Ukrajna finanszírozási szükségleteiről és ezzel összefüggésben azokról az intézkedésekről, amelyeket az Európai Unió Magyarországtól bevezetni követel. A jelentés írásban is elkészült, szerdán a kormány nyilvánosságra is hozta . A jelentésből az derül ki, hogy az Ukrajna finanszírozására eddig fordított 193,3 milliárd euró a következőképpen oszlik meg:
- uniós katonai támogatás: 63,3 milliárd euró
- uniós pénzügyi, gazdasági és humanitárius támogatás: 51,6 milliárd euró
- hitelek és vissza nem térítendő pénzügyi támogatások az Ukrajna-eszköz (Ukraine Facility) keretében: 36,67 milliárd euró
- ukrán menekültek ellátása az unióban: 17 milliárd euró
- hitelek és vissza nem térítendő pénzügyi támogatások a tagállamoktól: 15 milliárd euró
- a lefoglalt orosz vagyon Ukrajnának átadott kamatai: 3,7 milliárd euró.
Az Európai Tanács december 18–19-i-döntött arról, hogy az EU további 90 milliárd euró hitelt nyújt Ukrajnának a 2026–2027-es évre. Az EU az ehhez szükséges forrásokat a nemzetközi pénzpiacokról veszi fel hitelként. A tranzakciót az úgynevezett Multiannual Financial Framework, MFF headrom biztosítja, ami az Európai Unió hétéves keretköltségvetésének fel nem használt része.
A nem katonai jellegű támogatás biztosítása az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) makropénzügyi támogatás útján történik. Az ehhez szükséges döntés a Bizottság javaslatára, az EP és a Tanács közreműködésével rendes jogalkotási eljárásban hozható meg. A Tanácsban elegendő a minősített többség.
Az eszköz megerősített együttműködés keretében jön létre, amiben Magyarország, Csehország és Szlovákia nem vesz részt, így az erre vonatkozó kezdeményezést 24 tagállam benyújtotta. A kezdeményezés alapján az együttműködésre a Bizottság már formális javaslatot is tett. Ezt Tanács az EP hozzájárulásával engedélyezi minősített többséggel.
Ukrajnának csak akkor kell visszafizetnie, ha Oroszországtól kártérítést kap, és addig az orosz vagyon befagyasztása is fennmarad
– olvasható a jelentésben, amely kiemeli, hogy kamatterhekre vonatkozóan eddig csak Friedrich Merz kancellár nyilatkozata ismert, aki „kamatmentes” ukrán hitelről beszélt.
De itt nem áll meg az ukránok finanszírozása
A jelentés azt is kiemeli, hogy Ukrajna támogatása a 2028–2034-es, hét éves MFF-javaslatcsomag hangsúlyos eleme.
A javaslat szerint Ukrajnának a háborúban elszenvedett károk kezelése érdekében jelentős és rugalmas támogatásra van szüksége az ország helyreállítása, újjáépítése és modernizációja, továbbá az uniós csatlakozás felé vezető út támogatása céljából.
Az Ukrajna számára nyújtható hitelek tekintetében a javasolt MFFrendelet szövege sem időbeli, sem összegszerű korlátot nem tartalmaz. A javaslatcsomag jelenlegi formájában lehetővé tenné, hogy az Ukrajna részére előirányzott 100 milliárd euró nagyságrendű uniós forráskeret a jövőben.
"Mindent összevetve Ukrajna valószínű tényleges és teljes részesedése a következő MFF-ből a tervezet szerint nagyságrendileg 360 milliárd euró felett alakulhat " – állapítja meg a dokumentum.
A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy Ukrajna ezen felül további, 800 milliárd dollár igényt fogalmaz meg az Európai Unióval szemben, mely kiegészül az uniós költségvetési javaslatcsomagban előirányzott 100 milliárd euró nagyságrendű, Ukrajna számára nyújtandó forrásokkal.
A költségvetési hiánnyal küszködő uniós intézményrendszer Ukrajna további finanszírozását kizárólag a tagállamoktól beszedett többletforrásokkal tudná biztosítani, mely jelentős adóemelési és megszorítási intézkedéseket kívánna az európai gazdaságoktól.
Ha Ukrajnáról van szó, Brüsszel nem lazsál
Közben Brüsszel beterjesztette a 90 milliárd eurós közös hitelfelvételt Ukrajna és a háború finanszírozására. Az Európai Bizottság jogalkotási javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy 2026-2027-ben is biztosított legyen Ukrajna folyamatos pénzügyi támogatása – közölte szerdán a brüsszeli testület.
A csomag részeként a bizottság 90 milliárd eurós támogatási hitel létrehozását javasolja Ukrajna számára. A testület több rendeletet is módosítana, hogy a hitel fedezete az uniós költségvetés úgynevezett "mozgástere" terhére legyen biztosítható.
Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke a brüsszeli sajtótájékoztatón emlékeztetett: az uniós tagországok vezetőit tömörítő Európai Tanács tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy a következő két évben 90 milliárd euróval támogatja Ukrajna költségvetési és katonai szükségleteit, megerősítve ezzel az Európai Unió elkötelezettségét az ország támogatása mellett az Oroszország által indított háborúban.
A tervek szerint a hitel két részből áll majd: mintegy 60 milliárd eurót katonai célokra, 30 milliárd eurót pedig általános költségvetési támogatásként bocsátanának Ukrajna rendelkezésére.
A bizottság jelezte: az unió fenntartja magának a jogot, hogy a területén befagyasztott orosz vagyoneszközöket a hitel visszafizetésére használja fel, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban. A javaslatokat az Európai Parlament és a tanács elé terjesztették.
Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos azt nyilatkozta, hogy az ukrán reformok végrehajtása nehézkes, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mechanizmus hatékonyan működik még háborús körülmények között is. Szerinte a támogatási hitel az eddigi eredményekre építve tovább készíti fel az országot az uniós tagságra, miközben kellő rugalmasságot biztosít az esetleges rendkívüli költségvetési igények kezelésére. Megfogalmazása szerint a mostani döntés hozzájárul ahhoz, hogy – az EU hosszú távú célját szem előtt tartva – biztonságos, prosperáló és az európai közösségbe integrálódó Ukrajna jöhessen létre.
Forráshiány miatt a tagországokat terhelné a bizottság
A jelentésből az is kiderült, hogy a szükséges pénzügyi keret megteremtése érdekében elvárnák Magyarországtól a kedvezményes lakáshitelek, a csok és az illetékmentesség eltörlését, a 13. és 14. havi nyugdíj eltörlését és magánpénztári rendszerek bevezetését, írja a Magyar Nemzet.
Emellett felszámoltatnák az egykulcsos személyi jövedelemadó rendszert és úgynevezett a progresszív személyi jövedelemadó bevezetését követelnék meg. Az Európai Bizottság országjelentésében emellett kritizálta az édesanyáknak, a fiataloknak, illetve a családoknak járó adókedvezmények rendszerét, az alacsony energiaárakat megteremtő rezsivédelmi intézkedéseket, javaslatot tettek az állampapírhozamok adóztatásárra, kórházakat záratnának be, megszüntetnék a munkáshitelt, a kis- és közepes vállalatok támogatási rendszerét. Mindezt azért, hogy több adóbevételt remélve átcsoportosíthassák a forrásokat az ukrán háború támogatására.
Nyolcszázmilliárd dollár nem a fán terem meg. Ennyit követelnek az ukránok a következő tíz évre tőlünk, európaiaktól. Magyarország számára ez több mint kilencmilliárd dolláros sarcot jelentene
– írta a közösségi oldalán Orbán Viktor miniszterelnök.
