Decemberben néhány hét alatt 53 építési telket adtak el az alig 5600 lakosú alsó-ausztriai Hainburgban, a szlovák határ közvetlen közelében. A vevők háromnegyede Szlovákiából érkezett. A városi önkormányzat egyik tisztviselője, Erich Rieder a pozsonyinál jóval olcsóbb ingatlanárakkal, a nagyobb jogbiztonsággal és a magasabb színvonalú infrastruktúrával (például a jobb iskolákkal és óvodákkal) magyarázza ezt. A jelenség azonban korántsem egyedi – írja a Reuters.
Egy másik határ menti osztrák település, a szűk 800 lakosú Wolfsthal iskolájában már szlovákul is lehet tanulni és rendszeresen közös osztrák-szlovák kulturális eseményeket rendeznek. A korábban lassan elnéptelenedő kis falu életébe váratlanul hozott pozitív fordulatot a határőrizet tavaly decemberi megszüntetése. A polgármester szerint már új építési övezeteket kellett kijelölni. Az átköltözések fő oka a jobb ár-érték arány. A szolgáltatások színvonala általában magasabb Ausztriában, mint akár Szlovákiában, akár Magyarországon és az áruk is egyre inkább olcsóbbak az immár nem őrzött határ nyugati oldalán – a szupermarketekben legalábbis biztosan. Nem csoda tehát, hogy idén január és október között 11 százalékkal emelkedett az Ausztriában élő szlovákok száma.
Ugyanebben az időszakban a csehek és a magyarok létszáma 7-7 százalékkal nőtt. A munkaadók és a helyi önkormányzati vezetők zöme örül az áttelepülőknek, mivel az elöregedő osztrák társadalomnak nagy szüksége van az általában fiatal vendégekre. Georg Kapsch ismert osztrák nagyvállalkozó például évente 20-40 ezer főre becsüli Ausztria bevándorlási igényét. A szélsőjobboldali politikai erők azonban nincsenek elragadtatva a bevándorlás felerősödésétől – márpedig ilyen pártok szerezték meg a szavazatok egyharmadát a szeptemberi szövetségi parlamenti választásokon. Azt a követelésüket pedig a politikailag szalonképes jobboldal, a Néppárt is átvette, hogy a német nyelvtudást és az „osztrák értékek” megismerését feltétlenül írják elő a bevándorlás feltételéül.
